Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Czigány László: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában

1831. évi bevételi adatai kiugró értékeket képviseltek, hiszen a házi szereken kívül számos, csak gyógyszertárban kapható szert is használtak.

24 Megfelelő gyógyszerek hiányában még 1873-ban is kolera elleni orvosságként javasolták a hasra puha szattyánbőr kötését és éjjelre csizmák viselését.

25 Hasznosnak vélték, ha minden helységben az elöljáróság kijelölne egy-két házat a betegek részére, ahonnét nem hiányoznának az ágyak, pokrócok, „erős és hathatós pálinkák", valamint az elegendő számú ápolók. A megye felkarolja az orvosok javaslatát, s a lakosokat a szükséges füvek és edények megszerzésére kötelezi. így az egerszegi járásban összeírják azon helységeket, ahol ispotályok fogadják a betegeket. A járás 23 településének lakói nyilatkozzak, hogy a kolera kitörése esetén ,,kiki tehetségéhez képest fog az Ispotálban ágyi ruhát és a mi szükséges lészen adni".

26 Egyre-másra érkeznek a földesurak felajánlásai is. „hogy beteg jobbágyaikat minden szükségessel el fogják látni".

27 Közrejátszhatott az engedményekben a paraszti megmozdulásoktól való félelem is, hiszen mindössze néhány hete robbant ki a felvidéki jobbágy felkelés — amelyet ekkor ugyan már elfojtottak —, de híre még elevenen élt. A munkaerő elveszítése kétségkívül érzékenyen érintette volna a birtokos nemességet, ám a felszólítás után mégis kevesen tettek felajánlást, sőt „a közönséges nemesek pedig szegények lévén, semmi ajánlást nem tettek".

28 Az ápolók toborzása is kevés sikerrel kecsegtetett, hiszen Tapolcán senkit sem találtak, aki napi 24 krajcár bérért erre vállalkozna.

29 Szép Károly kanizsai patikanyitása is dugába dőlt, ugyanis a Helytartótanács nem adott rá engedélyt.

30 A járvány az orvosokat sem kímélte, ám Rhédey seborvos betegen is gyógyított. Fehér Ignác egerszegi seborvos viszont ismeretlen okokból beadta lemondását. Lelkiismeretlenséggel vádolták Gunter Ferenc lövői seborvost, mert a szokásos himlő elleni oltások elvégzését tanulatlan segédjére bízta. A beoltott gyerekek vagy meghaltak, vagy szerencsétlenné lettek, míg akiket nem oltottak be, épségben maradtak. „Anynyira elkeseredtek már az atyák és anyák, hogy nemcsak gyermekeiket nem akarják keze alá beoltásra vinni, de talán még másként is bánnak vele, ha a Helységekre ki megy oltani. "

31 A megye közegészségügyi szervezete mégis mindent megtett, az orvosok az orvosi tudás nagy hiányai mellett is végezték kötelességüket. A megye legnagyobb szabású — bár félbemaradt — vállalkozása a hányi (Nemeshany-—Kisfaludy birtok) contumacionális ház felépítése lett volna. Már a járvány első hírei hallatára elhatározták a veszteglőház felállítását. Augusz24 BLÁZY Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711—1848. 95. 25 Zala—Somogyi Közlöny 1873. aug. 21. 26 Csillagh Lajos jelentése. Zalaegerszeg, szept. 22. Z. m. L. Kolerairatok. IV. 1. b. 27 A nemesség által ajánlott bor, pálinka, ecet ... Lesencetomaj, szept. 23. Z. m. L. Kolerairatok. IV. 1. b. 28 Bertalan Pál főszolgabíró jelentése. Zalaegerszeg, aug. 24. Z. m. L. Kolerairatok. IV. 1. b. 29 Kerkapoly János levele az alispánhoz. Sümeg, szept. 22. Z. m. L. Kolerairatok. IV. 1. b. 30 Z. m. L. Jkv. IV. 1. a. szept. 26. 2317. 31 Ld. 28. jegyzet.