Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Kapiller Imre: Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárának történetéhez. Pallini Inkey Ferenc bellicai könyvtára

A végrendelet kelte és Inkey halála közt 15 év telt el. Meghalt 1836. október 6-án. A következő hónap folyamán Bottka József, akkori alispán utasítására Gábelics Ferenc főszolgabíró és Kálovics József segédesküdt elkészítették a vármegyét illető hagyaték leltárát. A könyvtár összeírásával 1836. november 26-án készültek el. Erről és a végrendelet értelmében tett egyéb intézkedésekről Bottka József 1837. január 9-én tett jelentést a nemesi közgyűlésnek.7 A jelentésből kiderül, hogy a könyvtárat és a megyét illető egyéb ingóságokat beszállították Egerszegre. Egyelőre megfelelő helyiség hiányában ezeket a fegyvertárban helyezték el. A könyvtár állományában jelentős változás történt. Már az alispáni jelentés is utal rá, hogy a végrendelet mellékleteként szereplő lajstrom által feltüntetett könyvek egy részét nem találták meg az összeírok. Viszont az elmúlt 15 év alatt jelentős gyarapodás is történt. A lajstrom 621 tételt sorol fel — ez valamivel kevesebb, mint 1821-ben. Ezzel szemben a kötetek száma 3200. Összehasonlítva a 21. évi lajstrommal, ez 612 kötet gyarapodást jelent. Persze ez már nem mind valóságos szaporulat, hisz csupán a Litteratur Zeitung időközben 218 „kötetre" gyarapodott. Ugyancsak ide sorolták az átvett rajzokat, metszeteket és festményeket is. számszerint 19-et. Mindezeket leszámítva a gyarapodás így is megközelítően 400 kötet. A csökkenésre csak egy magyarázatot tudunk adni. Valószínűleg kölcsönadta könyveinek egy részét, s ezeket haláláig nem kapta vissza. Ezekről a kölcsönzött könyvekről azonban feltehetőleg nem vezetett semmiféle feljegyzést, mert erre vonatkozóan az összeírok semmilyen utalást nem találtak. Így az eltűnt műveket a későbbiekben sem keresték senkin. Jellemző viszont, hogy milyen munkák hiányoznak. A teljesség igénye nélkül csupán néhányat emelek ki: hiányzik Goethe 16, Schiller 7, Herder 4, Molière 1, Jean Pol 2, Montagne 7 és Corneille 2 kötete. A gyarapodásban viszont olyan szerzők munkái találhatók, mint Machiavelli 8, Swift 23, W. Scott 71, Cooper 20. Byron 24, Goldoni 6 és Manzoni 2 kötete. Az első összeírás óta, ha szerény mértékben is, de gyarapodott a magyar munkák száma. Az 182 l-es hat könyvvel szemben most összesen 25 művet írtak össze. Ez a 25 mű 32 kötetet tett ki. Köztük olyanok, mint Kazinczy Ferenc összes munkái 7 kötetes kiadása, Swartner Statisztikája. Teleki Sámuel Monumenta Hungáricája, az Ezeregyéjszaka magyar fordítása, valamint Katona József Bánk bán-ja. Mellettük a kor divatjának megfelelő „ponyvák". Sajnos sok esetben a művek nem, vagy nagyon nehezen azonosíthatók, következetlen, és nagyon hiányos címfelvételük miatt. Mint már korábban említettük, a könyvtárat a megye annak rendje és módja szerint átvette, be is szállította Egerszegre, de azonkívül, hogy egy raktárhelyiségben elhelyezte, nem foglalkozott vele. Így érthető, hogy Skublics 1845-ben, a fent idézett módon fakadt ki e tékozlás ellen. Ügy tűnik, hogy indulatos kifakadásának foganatja lett, mert az említett közgyűlés után a megye különböző intézkedéseket tett a könyvtár érdekében. Megbízta Lukács János gyorsírót az anyag rendbetételével. Sajnos arra nézve nincs pontos értesülésünk, hogy mikor és milyen feltételekkel szólt Lukács megbíza27 uTo7~