Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Kapiller Imre: Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárának történetéhez. Pallini Inkey Ferenc bellicai könyvtára
gyűjteményekben — Tomasichét kivéve — mindenütt tételesen felsorolják a műveket. Bár a címfelvételek meglehetősen kezdetlegesek, de az egyes művek így is azonosíthatók. A könyvek döntő többsége jogi természetű, mellettük elsősorban ájtatos szellemű munkák sorakoznak. Ezen kisebb könyvtárak mellett a megyéből két jelentősebb nemesi könyvtár anyagát ismerjük. A gyűjtemény tulajdonosa Skublics Károly és pallini Inkey Ferenc. A fenti — kisebb könyvtárakra vonatkozó — adatok, egyetlen lehetséges forrástípus — a gyámügyi iratok — anyagából valók, további kutatás tehát szinte bizonyosra vehetően több új, eddig feltáratlan könyvtár anyagát fogja felszínre hozni. Annál is inkább valószínűnek tűnik a feltevés, mert 1823-ban 18 zalai vásárlója volt a Tudományos Gyűjteménynek, e saját korában nagy jelentőségű folyóiratnak. Köztük van Dómján József másodalispán, 9 táblabíró (Deák Antal, Boldogfai Farkas József, Hertelendy Maximilián, Gombai Pál, Inkey Antal, Molnár János, Nagy Antal, Osztcrhueber József, és Sélley Elek), két földmérő, egy postamester, a hahóti apát és a kanizsai gimnázium igazgatója. Ugyancsak járatja ;i gyűjteményt Festetics László és pallini Inkey János is. 16 Nem valószínű, hogy ezek az előfizetők csupán „hazafias" okból vásárolták a folyóiratot, sokkal hihetőbb, hogy kulturális igényeik kielégítése volt céljuk. Ha pedig igaz ez a feltevés, akkor ebből arra kell következtetnünk, hogy egyéb olvasmányaik is voltak. Zalában viszonylag korán megindul egy nyilvános könyvtár alapítását célzó mozgalom, Festetics László kezdeményezésére. A terv teljes egészében ugyan nem valósult meg, de jelentős eredményeket produkált. 17 Az anyagi felajánlások mellett két, a kor színvonalán álló gyűjtemény került a megye kezelésébe. 1831-ben Skublics Károly szentbalázsi birtokosé, majd 1837-ben pallini Inkey Ferenc bcllicai birtokos hagyatéka. A könyvtárépítő mozgalomról és a Skublics által átadott könyvtárról meglehetősen bő és alapos ismeretekkel rendelkezünk. Ezzel szemben Inkey Ferenc hagyatékáról eddig nem szólt az irodalom, holott a gyűjtemény minőségében meglehetősen hasonlít a Skublics anyagra, mennyiségében viszont felül is múlja azt. 1845. március 3-án Skublics Károly, aki a „Tekintetes Karok és Rendek állal megyei Könyvtárunk ügyében kirendelt bizottmány elnöke", hosszú beadvánnyal fordul a közgyűléshez, amelyben meglehetős keserű hangon számol be a már évtizedek óta vajúdó mozgalom helyzetéről. 18 Felsorolja az időközben történt felajánlásokat, melyek nagy része csak ígéret maradt. Előadásában kitér Inkey Ferenc adományára is: „ezen alkalommal kötelességemnek tartom a Tettes Karokat és Rendeket arra is figyelmeztetni, miszerint boldogult Pallini Inkey Ferenc végrendelete által a Tettes Karoknak és Rendeknek ritka és igen drága könyvtárát odaajándékozta, melyet T. Bottka József akkori Első Alispán úr által is vett, s a fegyvertár szobába betette. Ezen igen becses könyvtár 1837 év olta folyvást azon deszka szökrényekbe befújtva nyugszik anélkül, hogy tudva volna miből áll. Mivel soha azolta kiszedve, szellőztetve, Tudományos Gyűjtemény. 1823. XII. kötet. 129—160. 1. JAKAB Géza—NÉMETH László: Országos Nemzeti Könyvtárépítő mozgalom a reformkor elején Zalában. Magyar Könyvszemle 1958. 268. Z. m. L. IV. 1/b. 1845. márc. 3. Na 1053.
