Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Kapiller Imre: Adatok Zala megye felvilágosodás- és reformkori könyvtárának történetéhez. Pallini Inkey Ferenc bellicai könyvtára
másokat kereskedésre sat. alkalmaztatják. Ha pedig részegesre, torkosra, s minden más egyéb munkákra alkalmatlanra haszontalanra találnak, azt gyerekeik tanítójává teszik." 3 1845-ben Skublics Károly azon kesereg, hogy a meglévő jó és hasznos könyvek kárbavesznek, hisz azok legtöbbje nem magyarul íródott, de az ifjúság nem érti az idegen nyelveket, és így nem is olvashatja a hasznos munkákat/ 1 A 18. század végén és a 19. század elején azonban a hagyományos nemesi életforma válságba került. A birtokos nemesi réteg jelentős része gazdasági nehézségekkel küzd. A másik része viszont igyekszik gazdaságát modernizálni. Ezzel párhuzamosan egyre határozottabban lép fel a politikai életben is, elsősorban a megye keretein belül, majd a reformkorban kilép az országos politika színpadára is. Ez a szűk réteg élénkebben reagál a felvilágosodás eszméire. Fiait az időközben sorra születő városi iskolákban taníttatja. Ezek a fiatalok közvetlen kapcsolatba kerülnek a városi életformával, megismerkednek az új politikai és szellemi áramlatokkal. Birtokaikra visszatérve nem süllyednek környezetük színvonalára, hanem gazdasági és szellemi téren egyaránt kiemelkednek abból. Szellemi érdeklődésükről és tájékozottságukról meglehetősen nehéz hiteles képet festeni. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a rendelkezésünkre álló források alapján próbáljuk feltárni e réteg olvasási és könyvvásárlási szokásait. Megyénkben ebből a korból már több könyvtárat is ismerünk. Első helyen kell említenünk a különböző egyházi szervek és intézmények kezében lévő gyűjteményeket. Jelentős anyaggal rendelkezik a tihanyi és a zalavári bencés apátság. A ferenceseknek is több, jelentős értéket képviselő gyűjteményük van. Sümegen, a nem túl nagy számú könyv között 1746-ban két kódexet, hat ősnyomtatványt, és több, a 16. század első feléből származó könyvet írtak össze. A gyűjteményben ott volt Heltai Gáspár 1565-ben Kolozsvárott kiadott magyar nyelvű bibliája is. 5 Bucsuszentlászlón 1859-ben készült leltár. Ez 1345 munkát sorol fel, összesen 2098 kötetet. 6 Nagykanizsán csak 1898-ban írták össze az anyagot. Ekkor itt 4590 kötetet, lajstromoztak. 7 Minthogy a munkák nagy része 18. századi, így joggal feltételezhetjük, hogy a gyűjtést már korábban elkezdték és ennek jelentős része már korszakunkban is meglehetett. Keszthelyen 1787-ben a kolostor feloszlatásakor készült inventárium szerint a rendház könyvtára mindössze 188 kötetet tartalmazott. Az összeírok mindjárt fel is becsülték az állomány értékét. Eszerint a 188 kötet mindössze 17 forintot és 50 krajcárt ért. 8 Az említett szerzetesi könyvtárak mellett jelentős számban találunk területünkön kisebb plébániai és plébánosi könyvtárat is. Kurbély György 3 KOVÁCS Sámuel: Az élő szóval Tanításnak és a magától tanulás felette való becséről... = Tudományos Gyűjtemény 1823. XI. köt. 26—27. 1. 4 Z. m. L. IV. 1/b. 1845. márc. 3. Ks 1053. 5 TAKÁCS Ince: Ferencesek a Veszprémi Egyházmegye területén. Kézirat. Z. m. L. XXXII. 7. II. kötet. 35—44. 1. 6 U.o. 49—50. 1. 7 U.o. 50—51. 1. 8 U.o. 58—59. 1.