Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Szabó Béla: Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében
Egy másik, a perhez csatolt okmány szerint Szarka Ádám és Takács Ferenc a 450 Ft zálogsumma rájuk eső 150 forintját Bejczytől felvették, s neki a birtokot visszabocsájtották. Szintén 1747-ben vizeki Tallian Ignác huszárezredes és felesége Zalabéri Horváth Teréz több nemtelen alsódörögdi lakost (köztük néhány agilist is) perel az Alsódörögd faluban, valamint a Felsődörögd, Imar és Dent pusztákban fekvő nemesi birtokok kiadásáért. A felperesi követelésnek az az alapja, hogy 1746-ban Tallian és felesége a fent írt birtokrészekre nádori adományt kapott, mert ezek a jószágok az oklevél szerint: , ; per ignobiles possessionis aliunde bonorum incapaces, adeoque illegitimo jure (exceptis illis, quae nefors per quospiam nobiles jure legit.imo et indubitato possiderentur) possideri, concequerterque ad collationem regiam aut nostram palatinalem . . . devoluta esse perhiberentur". íme, az incapacitas elve már mint a szent koronára való háramlás jogcíme is megjelenik ! Mivel az elsőfokú ítélet a becsatolt okmányok alapján az alpereseknek jogát a vitatott birtokokhoz bíróilag megállapította, mert nemes származású őseiktől szállt rájuk örökségképpen, viszont a megyei törvényszék egyes alperesek jogát nem látta tisztázottnak, a hozzá fellebbezett pert további tárgyalásra visszaküldte az elsőfokra, ottpedig több napos folytatólagos tárgyalás és egy újabb terminus kitűzése után a per abbamarad. Bonyolultabb ügybe keveredett özv. Skublics Sándorné Zárka Anna, amikor pert indított néhai férje volt szentbalázsi Gál és Tóth családbeli jobbágyai ellen. Skublics Sándor még 1728-ban a vasvári káptalan előtt tett fassiójában 5 Gál és 2 Tóth családbeli szentbalázsi jobbágyát felszabadította minden jobbágyi kötelezettsége alól, az általuk eddig is használt két egész jobbágytelket nekik örök jogon átadta, sőt megadta számukra a nemesség szerzésre az engedélyt is. Mindezért 1000 rhénes forintot fizettek neki. 1753-ban özv. Skubliesné a két volt jobbágy família élő tagjai ellen incapacités címén pert indított, sőt nemcsak az ura által nekik eladott telkek kiadására akarja köteleztetni őket, hanem a jobbágyi kötelékbe való visszatérésre is. Teszi pedig ezt elsősorban azért, mivel attól tart, „quod praenotati incatti ratione status sui ignobilis, adeoque jurium possessionarium tentionis incapaces, per quemcunque regni nobilem penes legelicitam actionem e possessore sessionum pertitulatum suum dominus et maritima inseriptarum excutiantur, conséquente!' a jure et possessorio suo, quod antea resperexunl. alienentur". Az 1000 forintot a kiváltásra felajánlja. Szóval, magyarul attól tart, hogy bárki nemes személy elperelheti tőlük a voltaképpen őt illető birtokot. Az alperesek válasza: örökös fassiójuk van az úrnő néhai férjétől, s különben is nem 1000, hanem 1300, sőt több forint van a jószágon, mert a neoacquistica summát is lefizették és portális katonaállításra is költséget tettek. A per folyamán — nyilván, amikor az alperesek úgy ítélik meg, hogy rosszul áll a szénájuk — 1753. október 5-én szintén a vasvári káptalan előtt 1300 forintért eladják a vitás két telket nemes Kardos Pál kir. táblai jegyzőnek és örököseinek. Ez ellen Skubliesné tiltakozást jelent be. Ezek után
