Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Turbuly Éva: Zala megye fontosabb közigazgatási feladatai a XVIII. század első évtizedeiben. I. rész

11 alszolgabírónak 4 kerületi hadbiztosnak 11 századbiztosnak 12 hajdúnak ágensnek és ügyvédnek provinciális hadbiztosnak komisszáriális direktornak hóhérnak szénával és fával 301 és fél öl fára a Szigeti és szegedi őrségnek 640 1/2 font gyertya Budára, Esztergomba és Kassára Orbán Ferenc ágensnek 4 évi restancia összeírok napidíja összesen közbenjövő kiadásokra 275 Ft 200 Ft 330 Ft 864 Ft 200 Ft 192 Ft 50 Ft 170 Ft 500 Ft 96 Ft 400 Ft 800 Ft 4790 Ft Végösszeg 12 767 Ft Az összevetésből jól látható, hogy melyek az állandó tételek — a fizetések és a katonai tisztviselőknek szánt összegek. Ha volt országgyűlés, vagy egyéb országos tanácskozás, jelentős 1—2 ezer Ft-nyi összeget emésztett fel a követek napidíja is. Azt is láthatjuk, hogy 1713-ban a megyére kirótt összes adómenynyiség (74 743 Ft) 17%-a a megyei kiadásokra eső összeg. Érdekes, hogy a hóhérnak fizetett pénzmennyiség 1728-ra több, mint tízszeresére nőtt. Feltehetően nagyobb volt a kivégzések száma is. Nem tudni, hogy fára és szalmára az ítéletvégrehajtáskor, vagy a hóhér személyes szükségleteire volt szükség. Tisztázatlan, milyen okból tartozott a megye Szigetre és Szegedre fát, Budára Esztergemba és Kassára gyertyát szállítani. 15 év alatt nőtt az egyes tisztviselők (alispán, adószedő stb.) fizetése, másrészt fizetést kaptak az alszolgabírók és megyei hadbiztosok is. Az utóbbi intézmény 1713-ban még nem is létezett. összességében a megyei költségvetések ebben az időszakban még nagyon kezdetlegesek voltak, összegszerűségük és tételeik is jól mutatják egyrészt a várható kiadások bizonytalanságát, a költségvetés megtervezetlenségét, végsősorban pedig a megye hivatali szervezetének fejletlenségét. A megye egyéb — fontos tevékenységi köreit a közgyűlési tárgyak felsorolásánál említettük már. Részletesebb kifejtésükre itt nem kerülhet sor. Külön tanulmány témája lesz a megye jogszabály alkotási és bíráskodási feladatköre. Utóbbit kisebb ügyekben a járási szolgabírók és esküdtek, nagyobb perekben és fellebviteli ügyekben a megyei törvényszék, a sedria gyakorolták. Ezek írásbeli nyomai azonban nem a közgyűlési jegyzőkönyvekben, hanem a Zala megyei Levéltár nagy mennyiségű és értékes peres iratsorozataiban találhatóak.