Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Béres Katalin: Zalaegerszegi kisiparosok a századfordulón
1909-ben Pásztor Imre főgimnáziumi tanár kezdeményezésére létrehozták a Főgimnázium keretén belül a munkásgimnáziumot azzal az indokkal, hogy „az intelligenciának most arról kell gondoskodnia, hogy az a tömeg, amely a közeljövőben a hatalmat magához ragadja, ne legyen fogékonytalan ahhoz, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember." 51 A gimnáziumban a helybeli iparosok és munkások számára kívántak népszerűsítő előadásokat tartani a , műveltség elemeiből". (A munkásgimnázium ismeretterjesztő jellegű volt, képesítést nem adott.) Az intézmény eredményesen működött, olyannyira, hogy vezetője. Pásztor Imre könyvtárat is teremtett számára, közadakozásból. Az így öszszegyűlt könyvanyagot azonban hamarosan felajánlotta a városnak, hogy a könyvekhez ne csak a gimnázium hallgatói, hanem Zalaegerszeg összes iparosa hozzáférjen, mivel a könyvtár, az olvasás egyik eszköze az iparososztály felemelésének, ezáltal a magyar ipar fejlesztésének. 5A zalaegerszegi városi könyvtár 1912. okt. 7-ón nyílt meg. A munkásgimnázium könyvanyaga kiegészült még a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének 2000 Koronás adományával. 53 A kezdeti lelkesedés és nekibuzdulás azonban feltehetően rövid ideig tartott, egy későbbi cikkében ugyanis Pásztor Imre már arról számol be, hogy a munkásgimnázium és a népkönyvtár látogatói között alig akad iparos. Okát nem akarással, kényelemszeretettel magyarázta, 5 '* bár inkább arra gondolhatunk, hogy sem idejük, sem energiájuk nem maradt a tanulásra, s az efféle dolgokra. Összegzésképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a zalaegerszegi iparosság és vele a város ipari élete alapvetően a perifériára szorult, tengődött. A fejlődésképtelenség nemcsak a vidék elmaradott helyzetéből fakadt, hanem abból is. hogy hiányzott az újító szellemű, megfelelő közgazdasági ismeretekkel rendelkező értelmiség a városból. Az iparosság érdekében szót emelő ügyvédek, tanárok jószándékú, de közgazdasági szempontból naiv ötletekkel próbáltak az iparosság kátyúba ragadt szekerén lendíteni. Politikai nézeteik — a Függetlenségi Párt demagóg politikájának követése — sem lehettek iránymutatók a kisiparosok számára. A világháború utáni rendkívül konzervatív politika csak megerősítette az amúgy is elmaradott gazdasági sruktúrát. s igazi változás csak a felszabadulás után következett be. Munkásgimnázium Zalaegerszegen. MP. 1909. máj. 13. 1, p. P(ásztor Imre): Közkönyvtár Zalaegerszegen. MP. 1912. máj. 23. 4. p. A városi népkönyvtár. MP. 1912. szept. 26. 5. p. Pásztor (Imre): Iparosok köre. MP. 1913. febr. 13. v. c.
