Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete

Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába. Zalai Gyűjtemény, 1979. 147—166. 2. sz. A Kiskanizsai Polgári Olvasókör alapszabályai. Nagykanizsa, 1927. Mező Ferenc: Hetvenéves a Nagykanizsai Torna Egylet. Bp. 1936. Nagy Samu: Emléklapok a Dunán:úli Dalosszövetség nagykanizsai versenyéről. 1906. aug. 18—20. Nk. 1906. . . A Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör alapszabályai. Nk. 1896. A Nagykanizsai Magyar Társalgó Kör alapszabályai. 1867. A Nagykanizsai önkéntes Tűzoltó Testület 50 éves története. 1871—1921. Nk.. 1922. A Nagykanizsai Polgári Egylet alapszabályai. Nk. 1880. és 1895. — .-. . A Nagykanizsai Rabsegélyző-Egyesület alapszabályai. Nk. 1907. : : A Nagykanizsai Segély egylet-Szövetkezet 1891. évi február 8-án közgyűlésileg módosított alapszabályai. Nk. 1892. A Nagykanizsai Társaskör alapszabályai. Nagy-Kanizsán, é. n. A Nagykanizsai Társaskör könyvtári szabályzata és könyvjegyzéke. Nk. 1898. A Nagykanizsa Keletén dolgozó Munkapáholy évi jelentése 1894-ről. Nk. 1895. Jegyzőkönyv felvétetett Nagykanizsán 1896. évi május hó 17-én a városi képviselőtestületnek Magyarország ezredéves fennállásának emlékére tartott díszközgyűlésén. Nk. 1896. Rosenfeld Adolf és fiai... Nagykanizsa árjegyzéke é. n. (kb. 1904.) Székely Nándor: A villamos világítás kérdése Nagykanizsán. Nagykanizsa, 1907. Winkler Ernőné: Százéves nőegyletünk. Történelmi visszapillantás a* Nagykanizsai Izraeli ta Jótékony Nőegylet múltjára. Nk. 1943. EDIT KERECSÉNYI: NAGYKANIZSAS GESELLSCHAFT- UND VEREINSLEBEN UM 1900 ( Zusammenfassung) Nach dem Bau der Eisenbahnlinien entwickelten sich Industrie und Handel von Nagykanizsa in enormem Mass. Mehrere Fabriken wurden gebaut, Geldanstalten, Schulen, Kasernen, Geschäftshäuser errichtet. Infolgedessen differenzierte sich die Gesellschaft der Stadt zur Jahrhundertwende stark. Das Kapital konzentrierte sich in der Hand des mutig anregenden Judentums, während es sich bewusst assimilierte: madjarisierte. Parallel wuchs die Rolle der besitzlosen Kleingewerbetreibenden, der ausgelieferten Lohnarbeiter und Agrarproletarier, die sich von der Jahrhundertwende ab erfolgreicher zu organisieren begonnen hatten. Infolge der raschen Urbanisierung geriet auch dass Gesellschaftsleben in Schwung, und nacheinander gestaltetem sich die- verschiedenen Vereine, von denen um 1900 ungefähr 50 in Nagykanizsa tätig waren. Auf Grund ihrer wichtigsten Zielbestimmungen können wir isáe in 6 Gruppen reihen. Die wichtigsten Rollen soielten die Unterhaltung und das Gesellschaftsleben sicherstellenden Vereine (I.) besonders das Kasino, der Bürgerverein und der Geselligkeitsklub. Das Bauerntum von Nagykanizsa tat sich im Bürgerlichen Lesekreis zusammen. In Gruppe II gehörten die sich vorerst für Selbstbildung und Stadtentwicklung zum Ziel setzenden Vereine: der Verschönerungsverein und der über lange Jahrzehnte hindurch hervorragende Tätigkeit entfaltende Kreis für Literatur und Kunst. Von den Wohltätigkeitsvereinen (unter III) spielten der Jüdische — und der Christliche Wohltätige Frauenverein sehr wichtige Rollen, — ab 1875 auch der Verein für Kleinkinder er ziehung. In den Interessenschutz und Fachvereinen