Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Kerecsényi Edit: Nagykanizsa társadalma és egyleti élete

sikerült is 15%-os emelést kiharcolniuk.

9 E kezdeti megmozdulásokat az 1905ös forradalom hatására számos sikeres sztrájk követte. De minél jobban nőtt egyrészt a nincstelenek, másrészt a szervezett munkások száma, annál jobban kiéleződtek a társadalmi konfliktusok, amit tovább motiváltak a nemzedéki ellentétek. A lakosság társadalmi differenciálódására jellemző, hogy a módosabb iparosok és kereskedők legalább egy fiúkat már egyetemre küldték. Ezek tanulmányaik befejeztével orvosok, tanárok, ügyvédek vagy jogvégzett közhivatalnokok lettek, egyaránt kötődve egyszerűbb rokonaikhoz és a város úri társadalmához. Az 1880-as években a kereskedők és a szabadfoglalkozású értelmiségiek túlnyomórészt még német anyanyelvű izraeliták voltak. Leszármazottaik kezében összpontosult a tőke, a gyáripar, a nagykereskedelem, sőt többen a tönkrement dzsentrik birtokaiba is beültek már. A kanizsai zsidóság — tudatosan törekedve az asszimilálódásra — a századfordulóra teljesen elmagyarosodott, s szerves részévé vált a város társadalmának. Rendszeresen támogatta adományokkal a katholikus egyházat, iskolákat és egyleteket.

10 Gyakoriak lettek a vegyesházasságok, s számos család nemcsak nevét magyarosította meg, hanem ki is keresztelkedett.

11 A sajtóban és a közvéleményben — mindezek ellenére — gyakran találkozunk antiszemita megnyilvánulásokkal. Az elmondottak jól érzékeltetik, hogy a századfordulón a kanizsai közélet feszültséggel volt tele. A nagymúltú családok leszármatottait és a telekspekuláción vagy más úton hirtelen meggazdagodott családok egyes tagjait már korántsem elégítette ki a szülők egykori tisztesen takarékos, a vagyont szerényen gyarapító életmódja. Az elegáns lakások fenntartása, a költséges mulatságok rendezése, a divatos öltözködés,

12 a gyermekek taníttatása és kiházasítása számos család teherbírását próbára tette. Aki a közéletben kisebb-nagyobb szerepet játszott, annak társadalmi helyzete már megkövetelte, hogy valamely rangjának megfelelő egyletbe kérje felvételét, s azt látogassa is. A vagyonukra büszke virilisták — a legtöbb adót fizető polgárok — ugyanis a társas életben is vezető szerephez akartak jutni, 9 BARBARITS Lajos, 306.; A Magyar Munkásmozgalom Törtenetének Válogatott Dokumentumai (MMTVD) III. kötet, 117. 1,1 Dr. PACHINGER Alajos: Értesítő a Kegyes Tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai katholikus főgymnasiumról. Nagykanizsa, 1896. 93—96. Az adományozók sorában feltűnően sok izraelitát találunk jelentős összegekkel. Gelsei Gutmann Vilmos pl. 1896-ban 2000 Ft-os alapítványt tett. 11 Bobek Lajos Bátorfira, Hoffmann Sándor Hevesire, Sommer Náthán Somogyira, Dr. Goldman Lipót Godára, Hochwald József Heltaira, Weisz Samu Vidorra magyarosította pl. a nevét. y: A divat túlkapásaira jellemző, hogy 1900. január 20-án az Izraelita Nőegylet estélyen Vidor Samumé (Gutmann Henrik lánya) díszmagyarban és hermelinprémes bársonyköpenyben jelent meg. A pompás öltözet ismertetése után így sóhajtott fel a Zalai Közlöny cikkírója: „Ha a szenvedések és a szegénység problémáját meg lehetne oldani szín orgiákkal, akkor a nőegylet estélyét nagyon sikerültnek mondhatnánk..." A mulatság egyébként tisztán 1430 korona jövedelmet hozott, melyet a szegényeknek juttattak.