Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
Az élénk birtokforgalom és a gyakori zálogbaadás oklevelei számos dűlőnevet megőriztek. A Bodonkwth rétnév pl. arra utal, hogy fából vájt fatörzsből, bodonból merítették a vizet. Ugyanezen szerződésből arról is értesülünk, hogy 1563-ban állt már itt egy fából épült kápolna. 2 ' 0 1572-ben és később a Széchy család is részbirtokos volt. 277 A falucskát a török többször elpusztította. Ám lakosai — bár egyre kevesebben — vissza-visszatértek, mert 1573-tól néhány éven át ismét lakta néhány család. 2 '" A kincstár kezelésében álló puszta helység 1693-ban, a felszabadító háború után — a kanizsai uradalom részeként — Gyöngyösi Nagy Ferenc birtokába került, aki sok évi elmaradt fizetése fejében 60 000 Ft-ért kapta azt a kamarától. 2 ' 9 Nagy Ferenc halála után, 1719-ben az Inkeyek kezén találjuk 280 , s később is e család a földesura. Kevés szántóját 1693-ban a becsehelyiek, rétjét a szerdahelyiek használták, 20 kapás szőlejét a petriek munkálták. 281 Nagymező, azaz Veliko Polje nevű szántóit egy ideig a szepetnekiek művelték, kik az ottani uraságnak adóztak utána, 1748-ban azonban már a tótszentmártoniak szántották. Rétjeit ugyanekkor egy semiénházi gazda árendálta göbölylegeltetés céljából. 282 A puszta — egy időben falucska — birtoklásáért az 1750-es évektől hoszí-,zada]mas pereskedés folyt az Inkeyek és Batthyányak között. A XVIII. sz. derekán Inkey allódiumot létesített itt, melyet idővel egyre több cseléddel műveltetett. 1857-ben a nagy kiterjedésű majorban már 126 urasági alkalmazott és cseléd lakott, 233 az utóbbiak hosszú, zsúpfedeles cselédházakban. A lovak, a szarvasmarhák, a sertések és birkák számára nagy, favázas aklokat építettek, melyek még a századfordulón is megvoltak. Vente-pusztát 1873-ban közigazgatásilag Petrihez csatolták, önálló léte ezzel megszűnt. 6/a. MURAKERESZTÚR (Murski Krstur) Nagykanizsától délre 15 km-re, az országhatár mellett a Mura és a Principális-csatorna közti szögletben lapályos és lankás területen fekszik. Határa a Mura szeszélyes folyása következtében többször is változott. Két, egykor önálló településből alakult: Keresztúrból és Kollátszegből. L. Nagy már 1828-ban Kollatszeg alias Keresztúr néven ír róla, 28 ' 1 s később is 27,i Zalavári hh. lt. „A" protocollum 112—113. 1563. 277 OL Batth. P. 1313. Acta ant. Lad. 5. No. 98. 1572. 278 OL Die. Zala I. 306. 1573. 279 OL Batth. P. 1322/100. 3—8. 1693. 280 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 13. No. 3 2 Kanizsa, 1717.; OL U. et C. 87/66. 1719. 281 OL U. et C. 126/11. 1693. >2 OL Batth. P. 1313. Maj. Lad. 14. No. 42/7 Kanisa 1748—1750. 28:! HN. 1857 és 1863. 284 NAGY L. 1828.
