Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
A kezdeti évek eredménytelen gazdálkodása miatt a férfiak brigádokba tömörülve Budapest, Ajka, Tatabánya építkezésein vállaltak munkát, ahonnan 2 hetenként jártak haza. A családok anyagi helyzete ekkor ugrásszerűen javult, hisz az asszonyok ugyanakkor a tsz-ben dolgoztak. A növekvő jólét legfőbb bizonysága, hogy a falu 1970-ben fennállt házainak több mint 70%-a 1945 és 1969 között épült. Létesítményekben is sokat gyarapodott Semjénháza a felszabadulás óta. 1948-ban a már 2 tantermes, 4 tanítós iskolát államosították. 1950-ben 32 férőhelyes óvoda létesült, 1953-ban új általános iskola, 1958-ban tanácsháza épült, 1956-ban vegyesbolt nyílt, 1959-ben pedig az iskolát bővítették. 1954 óta önálló lelkészség. Anyanyelvi és egyéb hagyományait a falu kezdettől lelkesen ápolja. 1951— 1952-ben kultúrcsoportja megyei első díjat nyert, s vele egy 1000 kötetes könyvtárat és „világvevő" rádiót. Színjátszással, népitánccal és kórusművekkel szerepeltek, melyeket Horváth Lajos karvezető tanított be. Gazdaságilag és társadalmilag szoros kapcsolatban maradt a már ismertetett horvát falvakkal. 1974-től az ő termelőszövetkezetük is egyesült a murakeresztúrival. Azóta fejlett nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. 1976-ban Tótszentmártonnal, Molnárival és Tótszerdahellyel közös tanácsba tömörült utóbbi székhellyel. 5. PETRIVENTE (Petriba) A 7-es főközlekedési úttól délre 2, Nagykanizsától nyugatra 16 km-re ; az Üjkuti- és Cinege-patak között fekvő szabálytalan formájú település, tipikus irtásfalu. Határa kisebb részben dombos és agyagos, nagyobbrészt sík és lapályos. Bár hajdan rajta vezetett át az országút, az ismertetett horvát falvakkal csak földutak kötik össze, kapcsolatuk ezért elég laza. A jelenlegi falu 1873-ban Petriből és Ventepusztából egyesült. Petriről először 1313-ban értesülünk, mint Bekcsényi Simon bán fiának birtokáról. 20 '* 1 1344-ben Kispetri vagy Mátyásfölde 231 , 1347-ben és 1394-ben: Poss. Mathyasfewlde alias Petri néven említik. 232 Általában azonban Petrinek, 1698-tól pedig már gyakran Petribanak hívták. 233 (A hajdani Ventével, ill. Ventepusztával külön foglalkozom.) Az erdők és dombok között megbúvó falucska a XV. sz. végén a Both, később a Pethry, a Gergoch, a Répássy és más kisebb nemes családoké, akik csere, adomány, ill. adásvétel révén jutottak birtokába. 234 230 HOLUB J. 1933. 636. 231 HOLUB J. 1933. 636. 232 ZO I. 447. 233 A Petri helynév a Péter személynév-i képzős származéka. KISS L. 1978. 273, 511.; OL U. et C. 6/13. 1698. 234 HOLUB J. 1933. 635—636.
