Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

Többen éltek elfogadhatóan már iparból is. 1876-ban pl. a következő kézművesek voltak a faluban: önálló vállalkozó Segédek Tanonc Jövedelmi adó (Ft) Bognár Csizmadia Cipész Kocsmáros és mészáros 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 6.60 12,— 6,— 36,80 3.60 4,50 21,40 17.40 Kovács Szatócs Vegyeskereskedő Vízimolnár összesen : 3 1 108,30 A legjelentősebb birtokos a feudalizmus bukásakor a Csuzy család volt. melynek kúriája is állt itt. Mivel uradalmuk középpontja Becsehely volt. ott is nagy szőlőbirtokot és szántót műveltettek az itteni parasztokkal. A másik birtokos a Déva ványai Halasy, majd a Lyka család lett.

1

'

1

'

2 A művelhető föld jelentős része a század második felében már az utóbbié volt. Birtokukat valószínűleg megpróbálták kapitalizálni, de elegendő tőke hiányában kevés sikerrel. 1897-ben pl. Lyka Sándor 4 szomszédos horvát falu határában fekvő 1590 holdas gazdaságának (melyből 936 hold volt a szántó, 168 a legelő és 363 az erdő) felszerelése a következőkből állt: 1 lokomobil. 4 járgány, 1 cséplőszekrény, 4 vetőgép, 2 rosta, 45 eke, 1 triőr, 4 szecskavágó, 13 borona, 9 henger és 36 igásszekér. Az állandó gazdasági cselédek száma 54 volt. Tejtermelés céljából tartott 377 szarvasmarhát, a lovak száma 75, a sertéseké 119 volt.

1

'

3 Jelentős esemény volt a falu történetében, hogy a század második felében — a Mura-szabályozás eredményeként — a magasabban fekvő réteket és legelőket művelés alá foghatták. Azóta a határ kb. 80%-a szántó, melyen főleg kukoricát és gabonát termelnek. A birtokviszonyok ennek ellenére keservesek maradtak. 1900-ban pl. 1 km

2-re 134,6 lélek jutott, ugyanakkor, amikor Zala megye községeinek népsűrűsége 66,8 volt. Mivel a föld nem tudta eltartani a népes családokat, a századforduló táján innen is nagymérvű volt a kivándorlás. 1920 körül tízen tértek haza 2—3000 dollárral, amiből földet vettek és építkeztek. Igen sokan éltek summás és napszámos munkából, egy vékony rétegnek pedig az aranymosás és halászat jelentett sajátos életformájú kiegészítő jövedelmet. A parasztság földéhségének kielégítésére az alábbi parcellázások és a trianoni békét követő határmódosítás adtak több-kevesebb lehetőséget: a) 1903-ban a Gyurgyánc-pusztai parcellázás. b) 1899-ben a Lyka-birtok egy részét — 350 holdat — Tamás Adám letenyei földbirtokos vásárolta meg. Mivel csődbe jutott, birtokát 1904-ben elárverezték, majd a kőszegi takarékpénztár útján 1908-ban parcellázták. 141 Iparkamarai jelentés 1876. 444—447. 142 FÉNYES E. 1836. I. 517.; Can. vis. BÖLE, Letenyei ker. V. 1830. 143 Gazdaczimtár 1897. 140—141.