Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
a jobbágyok életviszonyainak romlása, hogy nagy részük nem képes a hadikiadások miatt felemelt adót megfizetni. Ezért Mária Terézia — miként Horvátországban már megtörtént — nálunk is elrendelte a jobbágyterhek egységesítését, az általános úrbérrendezést. 132 1766. VI. 17-én a helytartótanács leirata alapján Zala megye az alábbi urbáriumot hirdette ki a Festetichek becsehelyi — melyhez akkor Tótszerdahely és Molnári is tartozott — uradalmában. (Érdemes összehasonlítani a már ismertetett Zajgár-féle tervezettel — ami az említett alispáni módosítással úriszéki határozat is volt egyben —, hogy láthassuk, miként akart segítséget nyújtani a parasztságnak a jobbágybirtok megőrzéséhez, és megvédeni azt a túlrobotoltatás és egyéb törvénytelenségek ellen. Főbb pontjai a következők: 1. Az egész telkes jobbágy beltelke 2 p. mérő gabonát befogadó képességű legyen. Ha több annál, el lehet venni, ha kevesebb, ki kell egészíteni. 2. A beltelekhez 18 hold szántót kell bztosítani kétnyomásos művelésre, melyhez 8 szekérnyi szénát termő rét jár. 3. A robotkötelezettség minden egész telek után évi 52 nap igával. Ez a betakarítás idejére megduplázható az évi robot terhére. (Zajgár szénakaszálás, szőlőkapálás, aratás idején heti 3 napot követelt volna.) A levélhordást és előfogatok állítását valamint a majorsági gabona és széna behordását is bele kell számítani a robotba. 4. A zsellér robotja 18, a hazátlan zselléré 12 nap. 5. A fentieken felüli robotra senki nem kötelezhető. 6. A hosszú fuvar a megyékben szokásos évi 2 alkalom. 7. A telkesek és a házas zsellérek évi 1 Ft földbért (cenzus) fizetnek, a hazátlanok mentesek ettől. (Zajgár évi 2 Ft-ot akart.) 8. Az egész telkes jobbágy természetben ad évente 2 kappant, 2 csirkét, 1 icce vajat és 12 tojást, a kevesebb földdel rendelkező arányosan kevesebbet. (Zajgár a teleknagyságtól függetlenül havi 1 csirkét és évi 2 ludat követelt.) 9. Régi szokás szerint a falu közössége minden évben ad egy tulkot, vagy helyette 1 Ft 30 krajcárt. 10. A földesúr házánál tartandó lakodalomhoz csak „mérsékelt természetbeni segítséget" várhat el az uradalom. Nem terhelhetők a jobbágyok túlságosan sem az országgyűlési subsidiummal, sem az átvonuló katonaságnak szolgáltatandó porcióval. 11. A földesúri kilenced beszedése az országos rendelet szerint történjék. 12. A dőltfa és ágfa hordását az uradalom engedélyezi, de annak fejében a falu köteles az uraság részére szükséges tűzifát kivágni és házához szállítani. Élőfát nem — még abroncsnak valót se — vághat ki a jobbágy. Saját szükségletükre épületfát ingyen kapnak. 13. A bormérés, a piac, a vásár és mészárszék tartásának, ill. fenntartásának joga az uraságé, a vám szedése hasonlóképpen. 132 VÖRÖS K. 1952.; FELHŐ I. 1970.
