Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
őszén szintén parcelláztatta. A nagybirtok ezzel Tótszentmártonban végleg megszűnt. 98 A falu módosabb — fuvarozásból, kupeckedésből kisebb-nagyobb tőkét gyűjtő — parasztjai közül ekkorra már többen vásároltak tönkrement társaiktól is birtokot. A lakosság zömét alkotó agrárproletárok és törpebirtokosok azonban sem 1913-ban, sem 1919-ben nem jutottak földhöz. A nincstelenek között az lfä20-as években mindössze 8 házhelyet osztottak. 99 1925-ben a 420 gazdálkodó közül 134-nek egyetlen hold földje sem volt már, s több mint 170 volt az 1—5 holdasok száma. Az ipart és kereskedelmet 2 vegyeskereskedés, 1 szatócsbolt, 1 Hangya-szövetkezet, 2 mészáros, 2 kovács, 1 cipész, 1 csizmadia, 4 kőműves, 2 ács, 1 köteles, 1 asztalos és 2 molnár jelentette. 100 Az 1930-as években az 1 kat. h.-ra eső népesség már kétszerese volt az országos átlagnak. Ekkorra erdeiket is teljesen kivágták. Ipar vagy más megélhetési lehetőség hiányában a fiatalok évről évre 6 hónapos summásmunkára mentek Somogy, Tolna és Baranya megye nagybirtokaira, vagy bandákba tömörülve csépelni jártak. Télen a férfiak ölfavágással keresték meg a tüzelőnek valót. Szerencsés volt, akinek sikerült bejutnia a postához „drótos"-nak, telefonvonalat építeni. Az asszonyok telente fontak és szőttek, a tejhasznot, a tojást, a baromfit pedig fejen hordták a kanizsai piacra, vagy házakhoz, helyre, hogy némi pénzhez jussanak. Közigazgatásilag már a múlt század végétől körjegyzőségi székhely volt. A közoktatás terén az első jelentős lépés az 1890-es években történt, midőn 3000 Ft költséggel 3 tantermes iskola, tanítólakás és óvoda épült. 101 A tanítás nyelve a magyar volt, amiből a csaknem teljesen horvát lakosság nem sokat profitálhatott. 1938-ban új, 5 osztályos róm. kath. iskola és 35 férőhelyes óvoda épült. A kulturális színvonal ennek ellenére alacsony maradt. 1941-ben középiskolát mindössze kilencen, főiskolát ketten végeztek. Ugyancsak 1941-ből a következő társadalmi rétegződést mutatja egy statisztika: 105 családfő mezőgazdasági munkás, 34 az egy holdon aluli, 145 az 1—5, 66 az 5—10 és 13 a 10 holdasnál nagyobb gazda- Ugyanekkor 40 fő az iparban— ebből 10 az építőiparban — dolgozott, hogy csak a fontosabb adatokat említsük. A II. világháború főképp a lakosság szegényebb részétől követelt alig elviselhető áldozatokat. Nemcsak a katonai szolgálat és a súlyos beszolgáltatás! rendszer terhei nyomták; 1944-ben a németek a szarvasmarha-állomány 30%-át is elrabolták. A kiürítési rendeletre azonban senki sem hagyta el a falut. A front közeledésekor a becsehelyi szőlőhegyre vonult a lakosság, még a körjegyző is. 102 1945. ápr. 2-án a felszabadulás harc nélkül történt. Utána betemették a tankakadályokat, és rengeteg hadianyagot — többek között 84 ágyúlövedéket és 48 láda aknát — szedtek össze. Mivel a háborús események következtében 98 NJF Tótszentmárton 67 sz. alaptelekkönyve. "BODOR A. 1926. Tótszentmárton. m Közig. Táj. 1925. A/123. 1(n HALIS I.— HOFFMANN M. 1896. 201. 102 DEGRÉ A. 1970.
