Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTÉNETE

guk javították. Fejlettebb gyáripar nem volt még ekkor a környéken a kétségtelenül gyorsan fejlődő Kanizsa pedig saját lakóinak sem tudott elegendő munkaalkalmat biztosítani.

22 Ezért indult el 1900 táján számos családfő az USA-ba vagy Kanadába szerencsét próbálni, megélhetést találni. Hogy a századfordulón milyen mérvű volt horvát falvainkban — egyesek gazdagodása mellett — a proletarizálódás, azt az 1900-as népszámlálás adatai is bizonyítják. A nyolc falu 3083 keresőjéből (a keresők 33,9%-a)

23 volt tehát agrárproletár. Éppen ezért érdekes, hogy az 1905—1907. évi agrárszocialista mozgalmakban — a Dél-Dunántúlon is kiterjedt arató-, cséplő- és egyéb mezőgazdasági-munkás sztrájkokban — horvátjaink nem vettek részt, noha a szomszédos Szepetneken, Cseres- és Gyótapusztán — hg. Batthyány Ödön birtokain —• sokan megtagadták a munkát.

24 Az első világháború tovább fokozta a nép szenvedéseit. Az értelmetlen vérontás és az otthon maradtak fokozódó nyomorúsága miatt végsőkig elkeseredett katonák közül 1917-től egyre több volt a szökevény, akik szabadság, vagy kórházi ápolás után az ún. „zöldkáder"-nél jelentkeztek csapattestük helyett, azaz erdőkben, kukoricásokban bujdokolva próbálták kivárni a háború végét. 1918 novemberében Kanizsán, majd a falvakban is megalakultak a nemzeti tanácsok, a polgári kormányzat azonban nem tudott a nép súlyos helyzetén változtatni. Ugyanekkor a szerb csapatok megszállták Muraközt, de a hadsereg demoralizálódása miatt a határvédelem megszervezése csak nehezen haladt.

25 1919. márc. 22-én a nagykanizsai direktórium Zsifkovics alezredest nevezte ki toborzótisztnek Nagykanizsa—murakeresztúri hatáskörrel. Áprilistól a 20. gyalogezred védte Vántus Károly népbiztos vezetésével a Mura-frontot: komolyabb harcokra azonban nem került sor.'

Jli Az időközben megalakult direktóriumok nagy gondot fordítottak a lakosság anyagi helyzetének enyhítésére. Felemelték a fizetéseket és természetbeni járandóságokat, a mezőgazdasági munkások részére pedig háborús pótlék fizetését rendelték el. Az utóbbiról Sneff József kanizsai népbiztos a Becsehely22

Nsz. 1900. II. 978. Nagykanizsán ekkor 5 vállalat foglalkoztatott 21—50 fős, 4 pedig ezt meghaladó létszámú (de a 100 főt el nem érő) személyzetet. 2:!

Nsz. 1900. II. köt. 24 MÉREY K. 1956. 192—193. 25 SZÉNI I. 1971. 73. 2(i

PÁL J. 1971. 249. napszámos házicseléd kisbirtokos és napszámos részes földműves mezőgazdasági cseléd mezőgazdasági munkás Összesen: 1046 fő 96 fő 66 fő 253 fő 18 fő 192 fő 421 fő