Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

Nagy változást hozott a falu életébe, hogy az 1860-as években a Nagykanizsa—Pécs fővonalon vasútállomást kapott. Ettől kezdve könnyebben értékesítették terményeiket. Fellendült a korábban is jól jövedelmező fuvarozás. 1870-ben pl. 211 maguk nevelte hidegvérű muraközi lovat tartottak, melyek száma 1925-ig 318-ra emelkedett. Iparból 1876-ban már 28 család élt: 1 bognár, 1 cipész, 3 kocsmáros, 2 kovács, 1 szatócs és 3 takács, akik együttesen 57 Ft adót fizettek. A 17 vízimalomnak 97 Ft volt az évi jövedelmi adója.

322 Bár a falucskának már 1832-ben volt 2 tantermes iskolája, a lakosság műveltsége alacsony színvonalon állt. 1870-ben csupán 10%-a tudott írni és olvasni. 1884-ben új iskola és óvoda létesült, ekkor építették a tanítólakást is.

323 Fejlődését elősegítette az is, hogy 1924-re körjegyzőségi székhely lett. Az ezen időszakban vizsgált házassági anyakönyvek — de más források is •— azt mutatják, hogy Keresztúrnak kezdettől igen laza volt a kapcsolata Tótszentmártonnal és környékével, talán azért, mert Molnárival nem kötötte öszsze jól járható út. A nagyszámú agrárproletár valósággal versengett valamilyen állami vagy egyéb nyugdíjas állás — pályamunkás, váltókezelő, postai kézbesítő — elnyeréséért. A vasutasok egész Zágrábig jártak szolgálatuk során, s számos őrházban teljesítettek szolgálatot. A sokgyermekes családok fiataljai pedig — szinte kivétel nélkül — Somogy és Baranya nagybirtokaira kényszerültek summásnak. Néhányan útépítésnél, építkezéseken, bányákban helyezkedtek el. Kiegészítő keresetként mindvégig számottevő maradt a halászat. A szegénység egy része aranymosással is foglalkozott. A viszonylag forgalmas vasútállomás miatt nagy gondot jelentett Murakeresztúron a tűz elleni védelem megszervezése. E célból 40 tagú önkéntes tűzoltótestület alakult. Szükség volt rá, mert a házak kétharmada még 1900-ban is zsúpfedeles, a fele pedig favázas szerkezetű volt. Boronából, pallóból épült zsúpos istállók, pajták és vesszőből font kukoricagórék tették még tűzveszélyesebbé a sűrűn beépült falu helyzetét. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette a lakosságot, melyet számos gazdasági érdek és rokoni szál fűzött Muraközhöz és Horvátországhoz. Az új országhatár következtében Kotor határából 140, Légrádéból pedig 120 kat. holdat kapott a falu, az apátság földjeiből viszont 100 kat. hold — a Mura alatti rész — Jugoszláviához került. (A kettősbirtokosok 1948-ig szabadon művelhették földjeiket.) Községhatár-kiigazítás révén 1935-ben Beleznától is csatoltak hozzá több mint 100 holdat.

324 A parasztok szűkös anyagi helyzetén a területi gyarapodás vajmi keveset javított, hisz az új földek nagy része erdő volt. A lakosság többsége így a Horthy-korszakban is változatlan nyomorban élt. 1935-ben a gazdaságok 95%-a 5 kat. hold alatt volt, és majdnem 60%-ához egyetlen hold szántó sem tartozott. Évente 200—300 ember szegődött el summásnak, főképp a Somogy megyei nagybirtokokra. 322 Iparkamarai Jelentés, 1876. 323 HALIS I.—

HOFMANN M. 1896. 201. ' 324 NJF Murakeresztúr telekkönyve 9Í;