Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

Ny-ra azonban mar a romai korban feltűnt. A hosszú nyak es - 215 a penge es nyak kis szöge alapján romai korinak határozhatjuk meg. Közelebb esik hazánkhoz Maiersdorf, ahonnak két 216 ilyen kaszát ismerünk. Legn. H: 90.8, 90.8 és 79.5 cm; nyak H: 21.0, 20,0 és 18.6 cm; p. SZ: 4.6, 3.8 és 4.2 cm; kaszaörv átm.: 4.1 - 4.2 cm-től 3.0 - 3.6 cm-ig. GYÓD /Baranya m./ Az avarkori temető 30.sirjában egy férfi váz mellékleteként 217 sarlót találtak. 252.

+ S_a_r_l_ó /PJPM 1941.4.64./ Az 5.4 cm hosszú, töredékes nyéltüske törés nélkül megy át az először hátra, majd előre ivelődő pengébe. Felső fele alig ivelődő, kb, 100°-os szöget zár be a nyél irányával. A vége keresztirányban lapitott. Aratósarló, a fogazás csak sejthető. H: 26.1 cm; belső p. iv: 22.3 cm; p. SZ: 2.1 cm; fok V: 0.4 cm. GYULA /Békés m./ A 15. század elején épitett várban PÁRÁD

I N. vezette a feltárásokat 1956-től 1961-ig. A korábban előkerült szórványok között nemcsak későközépkori leleteket találunk. 253.

+ R_ö_v_i_d k_a_s_z_a /GYEFM 56.9.1./ A 8.9 cm hoszszu nyak egyik vége elkeskenyedve hegyben végződik, ezt hajlították fel makká. Másik végéhez csatlakozik a tövében és a felső részén jobban iveit 4 cm széles, fokozatosan keskenyedő penge. Hegye hiányzik. Mérhető H: 35 cm. 15-17. századiként leltározták be, de a középkori magyar rövid kaszák egészen 218 más tipust mutatnak. A szláv emlékanyagban azonban találkozhatunk hasonló formájú kaszákkal. A keleti- és a nyugati 219 szláv anyagban egyaránt. A Kárpát-medencei kelta rövidka219a szák inkább csak a tövüknél iveitek, ezért valószínűbbnek