Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

CSUT /Pest m./ A kesoközepkori falu feltárása során előkerült egy szőlőmet108 szokes is. 107. S zolometszokés /BTM/ Az erősen korrodált _ _ __ ^ állapotú metszőkest méretek és leirás nélkül közölték. Fejlett tipus, a penge kétsarkos, a pengetőtől fokozatosan keskenyedik a nyél irányára merőlegesen előre görbülő csúcsig, A fok felső felén roncsolódott balta nvulik ki. DEBRECEN - ondód /Hajdú-Bihar m./ A későavarkori temető 29. sirjában sarlótöredéket találtak. 108. §_a_r_l_ó /DDM 1926.47.1./ Töredék, egy penge alsó fele. A nyak után következő rész ivelődik és először 2.5 cm-ig szélesedik, majd újra szűkül. H: 13 cm."'""'"

0 DEVINSKA NOVA VES /Dévényu

jfalu, Csehszlovákia/ A későnépvándorláskori temető több sirjában kerültek elő vaseszközök. Az úgynevezett "szárnyas" vagy "füles" balták, viszonylag kisméretű nyitott köpüs eszközök, melyeket gyakran kapának vagy ásónak véltek, a valóságban azonban famegmunkáló szerszámok lehettek. "*" Erre a funkcióra utal, hogy a 840. sir mindkét és a 79.sir keskenyebb szerszáma iveit élü, sza112 „ luszerü. 11 sirban kerültek elo balták vagy szekercék. Ezeket az eszközöket pedig elsősorban fegyvernek kell tekin113 tenünk, ill. a lefele nyújtott pengejüeket talán ácsszerszámoknak. Ezért nem soroltuk őket a mezőgazdasági eszközök közé.