Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

Másik oldalán a végén hirtelen hegyesedő csákányrész található, melynek töve 2.2 x 2.6 cm. Teljes H : 48.5 cm. A későközép89 korbolkorból több hasonló darabot ismerünk. 84. S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_ő_k_é_s /BTM 52.4129./ Szórványként előkerült baltás kés. A nyél tüskéből csak egy 5.7 cm-es csonk maradt. Ehhez csatlakozik az egysarkos enyhén előre ivelődő élü penge. Foka erősebben görbült. Ennek alsó harmadából emelkedik ki alig másfél cm-t a 3.6 cm hosszú baltarész. Teljes H: 25.3 cm; belső éliv: 18.3 cm; p.tő SZ: 3.9 cm; p.közép SZ: 6.4 cm. Csak annyit mondhatunk róla, hogy középkori. 85. S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_ő_k_é s /BTM/A méretek és a pontos lelőhely megadása nélkül közölték, mint 16. századi szőlőmet~ - 90 szökést. Valoszinüleg nagyon kisméretű, ezért elkepzelhe- 91 tőnek tartjuk, hogy vesszőszedo vagy szőlőszedokés volt. Az ásatások során viszonylag nagy számban kerültek elo egyés kéttagú csákányok. A vaskos nehéz darabokat kőfaragó, a 9 la könnyebbeket kőfejtő csákánynak határozta meg NAGY E. Utóbbiak viszonylag karcsú és könnyű eszközök, melyeket inkább sáncolási munkákra, alapok készítésénél a talaj fellazítására használtak. A néprajzi adatok alapján az irtásoknál, fagyökerek kiemelésénél is lehetett volna szerepük. Ennek az mond ellent, hogy mint látni fogjuk eddig csak várakból és városias településekből ismerjük 16-17. századi anyagból. Valószínű, hogy a későközépkorban jelentek meg nálunk ezek a szerszámok. CECE - Csillagpuszta /Fejér m./ FETTICH N. 1930-as ásatása során a későavarkori temető 14.sirjában, női váz mellén keresztbe téve került elő egy sarló.