Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

BALMAZÚJVÁROS /Hajdu-Bihar m. / A Hortobágy-Köveshalmon 1909-ben feltárt Árpád-kori templom helyén az omladékok között egy sarlót találtak. 26.

+ §_a_£_.i-ó_ /DDM 506.1909./ A 6.5 cm hosszú nyéltüskéhez egy 2.1 cm hosszú nyakrész csatlakozik 120°-os szög alatt, amely hirtelen töréssel megy át a nyéllel párhuzamosan futó pengébe /p.SZ: 1.9 cm/. A két darabban bekerült, eredetileg 32 cm hosszú eszköz pengéjének felső fele elveszett. Jelenlegi H: 16.8 cm. Formája alapján az Árpád-kori sarlók közé sorolhatjuk, bár nem elképzelhetetlen, hogy későközépkori. BALSA /Szabolcs-Szatmár m./ A baisai hid épitésekor 1929-ben a vágóhid melletti Dög-térről töltésnek hordtak el egy kiemelkedést. A leletmentésről keszitett feljegyzések szerint 9 sirt /vaskori, ill. szarmata/ és 16 tűzhelyet tártak fel. A települést a jellegzetes 2 6 kerámiatöredékek alapján az Árpád-korban használták. A jelentéshez mellékelt rajz szerint előkerült egy jellegzetes 27 Árpad-kori fejsze, a közelében egy vasvilla es több malomkő is. 27+ Y_ê_5_Y_i_l_i_â / NvjM 64.699.1./ A 2.7 - 3.0 cm átmérőjű köpü töredékes, egy 8 cm hosszú darab maradt meg belőle. Ebből ágazik ki enyhe Íveléssel a két négyzet keresztmetszetű ág. Az egyik torzult és rövidebb. Teljes H: 25.9 cm; nagyobbik ág H: 17 cm; ág keresztrn.: 1.1 x 1.1 cm. A közékor2 8 ból több párhuzamát ismerjük ennek a tipusnak, igy egyidősnek tarthatjuk a településsel. BÉKÉSSÁMSOM /Békés m./ OLASZ E. végzett ásatást a középkor falu helyén. Egy 16.században elpusztult házban került elő egy sarló.