Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
a vaskos előretört penge. A nyél keresztmetszete megfelel a középkori csoroszlyáknak /5.6 x 2.8 cm/. Nagysága miatt feltételezhetjük, hogy hasogató eke kése volt. Teljes H: 76 cm; él H: 35.8 cm; p. SZ: 9 cm. 1030 SIÓAGÁRD /Tolnám./ A múzeum felujitása során a padláson "SIÓAGÁRD" felirattal ellátva négy kapát találtak, amelyek vaiószinüleg egy késonépvándorláskori kapalelet darabjai. 1324. + - 1325. + ÍS_a_p_á_k i /SZBBM ltszn./ Azonos tipusu kapák. A köpü falát mindkét irányba lekerekitve megnyújtották, a lekerekitett sarkú négyszög alakú fok is nyújtott kissé. A penge négyszög keresztmetszetű nyakon keresztül csatlakozik hozzá /keresztmetszet: 1.2 x 2.3 cm; 1.1 x 3.0 cm/. A pengék négyszögletesek, az első egyenes vállú, alig keskenyedik a kissé Íveltre kopott élig r a második csapott vállú, inkább trapéz alakú. Mindkét penge sérült kissé. Belső felületükön a nyak folytatásában a penge közepéig tartó ormó emelkedik ki. Lehet, hogy kér darabból állitották össze a kapákat, amint ezt az 1313-1314. sz. tárgyak kapcsán már felvetettük, amelyek összekovácsolásával egy ugyanilyen kapát hozhattak volna létre. H: 24.5, 24.7 cm; váll SZ: 17.7, 17.3 cm. Ez a köpümegoldás általános az avarkori temetőkből előkerült baltákon, 10303 de megtaláljuk a későnépvándorláskori irtókapákon is /pl. 1286. + /. Erre az időszakra való keltezés mellett szól, hogy ilyen köpüvel és nyakkal rendelkezik a keszthelyi temetőben talált kapa is /482. + /. 1326. + - 1327. + K_a_p_á_k_ 1 /SZBBM ltszn./ Az előzőekkel azonos tipusba tartoznak. Eltérést mutat a köpü kiképzése, amely vékony, lemezes falu, nem rendelkezik külön fokkal, és keskenyebb, de hosszabb a nyak /keresztmetszet: 1.8 x 1.4 cm; nyak H: 6.3, 4.6 cm./. Mindkét penge enyhén csapott vállú.
