Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

iráni eredetű szkiták emlékanyagában előfordul, es meg a 994 népvándorláskorból is ismert. Ezért ugy véljük, hogy ez a kapatipus K-Európából származik és a szarmaták honosították meg a Kárpát-medencében. A leletben 12 egyforma eszköz volt, ezért feltételezhetjük, hogy egy kereskedő rejtette el itt árukészletét. OROSHÁZA - Bónum /Békés m./ Az Árpád-kori falu helyén egy ekevasat találtak, amelyet a le99 c; lőhely alapján KOVALOVSZKI J. Árpád-korinak határozott meg. 1268. E_k_e_y_a_s_. /MNM K.o. 52 .433 .1./ Határozottan aszimmetrikus, lapát alakú ekevas. A jobb váll hosszabb, a pengét a nossztengelytől jobbra 1 cm-nyire kiemelkedő, széles ormó erősiti. A rövid köpü kifelé szélesedik. H: 32.3 cm; köpü H: 9.6 cm; köpü SZ: 11.9 - 13.7 cm; váll SZ: 19.5 cm, eredetileg kb. 20 cm. ŐCSÉNY - Szigeth puszta /Tolna m./ Az 1936-ban beleltározott eszközökre gyakran hivatkoztak már a régészeti és néprajzi irodalomban, mindig római koriként emlegetve őket. Ebben szerepet játszott, hogy együtt leltározták be a tárgyakat, valamennyit római korinak meghatározva. A lelőkörülményekről sajnos semmit sem tudunk. 1936-ban a leltározást végző csak annyit jegyzett fel, hogy "régi leltározatlan lelet". Igy egyáltalán nem biztos, hogy együtt kerültek elő. Véleményünk szerint két korból származnak a leletek. Tekintve, hogy a Szigeth-pusztai római lelőhely már régóta ismert természetes, hogy római koriként vették nyilvántartásba a leleteket . 1269. K_a_s_z_a_. /SZBBM R. 1.936.1./ Ép, nyitott köpüs hoszszu kasza. A 14 cm hosszú köpü fokozatosan szűkül, majd nyak