Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

6. §_a_r_l_ó /MHQM ltszn./ 1975-ös ásatás, II.szelvény, "A" gödör. Árpád-kori kerámia társaságában került elö. A közelében Kálmán dénárjával keltezhető sirt találtak. A 10.7 cm hosszú nyéltüske torzult, hegyét visszagörbitették. Az 5.5 cm hosszú nyak 113°-os szögben csatlakozott a nyélhez. Erős görbülettel megy át a fogazott pengébe, amely egészen az élezetlen hegyig egyenletesen alig ivelődő. A penge a középvonalában a legvastagabb /eléri a 0.5 cm-t/. H: 34.5 cm; belső p. iv: 2 4.4 cm; p. SZ: 2.5 cm. ADA - CIOANLIJA /Jugoszlávia/ A Belgrádhoz tartozó területen 1948-ban utépités során kerámiával keltezhető 9-10. századi telepet bolygattak meg. A leletmentés során fegyverek, kézmővesipari szerszámok és mező gazdasági eszközök is kerültek elő. A leleteket a MNB szerezte meg. A keltezést megerősiti egy 10. századi kengyel /ltsz. 5 18./ A lándzsának /ltsz.: 15./ is ismerjük 10.századi párhuzamát. Három nyéllyukas szekercét és egy nyitott köpüs 7 szalut mar leközöltek, utóbbit ekekent. A földmunkákhoz kapcsolódóan a Száva medrét is kotorták. Az itt előkerült leletek a MGB-be kerültek.Ezek is többnyire egyidősek a település sel, amelynek egy részét elmoshatta a Száva, de római korra keltezhető darabokat is találtunk. /7./ B_a_l_t_a /NMB: 11/. Vaskos, viszonylag keskeny élü balta. A köpüt mindkét irányban megnyújtották, a végén négyszög alakú fok van. H: 21.2 cm; Élh.: 5.8 cm; a köpü H: 5.4 cm; fok: 3.6 x 2.6 cm. Inkább fegyvernek kell tartanunk,mint gazdasági eszköznek. Hasonló darabokat ismerünk az avar teme8 tőkből és a mohácsi, ill. Debrecen-Szepes pusztai leletből. Ez a tárgy is megerősiti a fenti keltezést.