Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
a 106. és a 997. áll legközelebb hozzájuk. Az ép eszköz H: 29.4 cm; p. iv: 21.8 cm; p. SZ: 1.5 cm; nyéltüske H: 12.5 cm. 1225 . R_ö v_i_d_ _k_a_s_z_a_ 1 /?/ /PJPM/ KISS A. nádvágó96 3 „ „ nak vélte, amelyről letörött a makkban vegzodo nyellemez. 9 64 TAKÁCS L. határozta meg rövid kaszaként, a nyéllemezt makkos véggel közölte. Nyomában magam is rövid kaszaként Írtam le, a honfoglaláskor előtt elterjedt rövid kaszák tipusába so965 rolva. KISS A. emliti es pontos rajzán nagyon jol latszik, hogy az egyenes élü, kissé iveit hátú penge nem a rövid kaszákra jellemző vékony lemezhez csatlakozik. Ennek ellenére valamennyien makkos nyélfelerősitésünek tartottuk. A törésfelületnél 1.5 x 0.7 cm a keresztmetszet, vastagabb, mint a.pengető foka /5.5 mm/. Ezért ez az eszköz nem lehetett makkos felerősítésű. Az Ada-ciganlijai leletek között van egy köpüs nyélfelerősitésü rövid pengéjű kasza. A penge formája, mérete, a hátra majd előre ivelődő nyak és a penge találkozása teljesen azonos a mohácsi darabbal. Ezért ugy véljük, hogy a mohácsi eszköz is ugyanilyen volt. /10. + /. Rendeltetését nem tudjuk meghatározni. Lehet, hogy takarmánygyüjtésre használták, de lehetett nádvágó funkciója is. Mérhető H: 31.2 cm; él H: 25.6 cm; p. SZ: 2.8 cm. A fenti adatok tehát megerősitik a korábban adott későnépvándorláskori keltezést. Dolgozatunkban megelégedtünk a lelet korának meghatározásával, az eszközök tulajdonosának etnikumát 96 6 nem tudtuk meghatározni. A most emiitett párhuzamok, a 967 dragosloveni ekevasak és főleg a más területen teljesen ismeretlen köpüs nyélfelerősitésü, rövid pengéjű kasza alapján ugy véljük, hogy a mohácsi lelet DK-i kapcsolatokra utal és tulajdonosa vaiószinüleg dél-szláv lehetett. A történelmi körülmények figyelembevételével pedig inkább a 9.században kerülhetett a földbe.
