Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137
A széles penge foka egyenletesen görbül. A hát közepéből emelkedik ki a viszonylag keskeny, szélesedő pofás balta, amelynek tövén egy-egy "szuróka" van. H: 28.9 cm; p. SZ: balta nélkül 7.2 cm; él iv: 13.0 cm; balta H: 3.3 cm; balta él H: 3.9 cm. Szőlőmetszőkésünknek alig ismerjük analógiáját a Kárpát-medencében. A régészeti anyagban egy pontos megfelelőjéről tudunk, ez a 12. század II.felére vagy a 13.századra keltezett 46.sz. 895 darab. VINCZE I. a néprajzi anyagból nem ismeri. 896 BÁTKY ZS. közölt egy nagyon hasonló darabot a Szerémségből. A néprajzi adatok alapján Ny-i eredetű formának kell tarta8 9 7 nunk. A Caricsin-Grad-ban talált metszókes csak nagyon távoli analógia lehetne, mert egysarkos a pengéje, tehát huzvametszésre volt csak alkalmas. A mi eszközünkön és amennyire ez a rajz alapján megítélhető a bagotai példányon is az él alsó fele sérült, ami azt jelenti, hogy ezt az élrészt többször élezték. Az él alsó felének viszont a tolvametszésnél van szerepe, ezek az eszközök tehát fejlettebbek. Nagyon jó analógiáit ismerjük viszont Ny-Franciaországból /Bour898 gogne/, ezért arra kell gondolnunk, hogy ez az eszköztipus a középkorban betelepített vallonokkal került hozzánk. A szerémségi darabet megmagyarázhatja, hogy oda is kerültek 899 francia telepesek /Franka-villa/. Vallonok már a tatárjárás előtt betelepedtek Tokaj-Hegyaljára és a lelőhelyünkhöz is közel eső Egri-völgybe. 900 Ezek az adatok azonban csak arra utalnak, hogy eszközünk középkori. Közelebbi keltezését talán a balta tövén látható u.n. szurókák segítségével kísérelhetjük meg. Sem a bagotai sem a franciaországi darabokon nincs a balta tövén szuróka vagy másképp nevezve tövis. A • „ „, 901 néprajzi anyagban azonban különböző formákon tűnik fel, gyakran a balta tövének mindkét oldalán. Ez nem egyszerű diszités. A funkcióját VAJKAI A. határozta meg: segitsegevel 902 vágjak el taszitó mozdulattal a felső hajszálgyökereket. Az általunk felvett több tucatnyi középkori szőlőmetszőkésünk közül azonban csak két eszközön találunk ilyen funkcióra utaló kiképzést. Az egyiken /EBM 56.680.1./ a fok felső része csipkézett kiképzésű, egy másikon /MNM K.o. 57.237. C/ a
