Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

jen. Valamennyi szeglyuk szegárokban van, a harmadiknál a 3-3 szeglyuk aszimmetrikus elhelyezésű. H: 11.7 - 13.9 cm; SZ: 11 - 12 cm. 1152. + P_a_t_k_ó

<1 /MHOM 72.2.11.2./ Töredék. A szár végét kétszeresen visszahajlítva vaskos sarkot nyertek. Elől élszerüen végződik, feltehetően levált a rákovácsolt perem. A három négyszögletes szeglyuk nem szegárokban van. H : 11.5 cm; SZ: 4 cm. GYALÁR /Románia/ A MNM R.o. több vaseszközzel rendelkezik innen. Ezek római koriként beleltározott kalapácsok, kőfejtőcsákányok és egyéb bányászszerszámok. A leletek között van egy kapa, amelyet 893 legutóbb Somogy megyeben talált romai kapakent közöltek. 1153. K_Ë_E_Ëî /

MNM R-°- 4/1943.2./ Erősen kopott, de ép állapotban. A vékony lemezes falu kerek köpü torzult. A penge háromszög alakú, az egyenes vállak után Ívelten szűkül és lekerekitett hegyben végződik. Belső felén széles erős ormó húzódik a köpütől a csúcsig. H: 23.3 cm; SZ: 17.2 cm; nyéllyuk: 4.1 - 5.6 cm. A köpükiképzés alapján valószinüsithetjük, hogy középkori, bár a hasonló pengeformát mutató későközépkori darabokon a 115.

+ kivételével az ormó a penge külső felén van. GYIRMÓT - Sebes tag /Győr-Sopron m./ A 17.század elején szétdúlt Sebes falu egy dombon helyezkedett el. Ezt 1929-ben gátépítéshez hordták fel. A felszinre került leleteket CZIGÁNY B. gyűjtötte össze. A megmaradt vastárgyakat már közzétettük, bizonyitva, hogy valamennyi a fa894 lu eletének utolsó periódusából származott. Ezért itt csak a mezőgazdasági eszközöket ismertetjük.