Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

előrehajló penge. Éle fogazott, felső végén tompa. H: 40.0 cm; p. SZ: 1.8 cm. 1114. - 1116. S_a_r_l_ó_k

i /DDM 60.1.4-6./ Az előzőhöz hasonló fogazott élü sarlók. Abban mutatnak eltérést, hogy a nyéltüske és a nyak találkozásánál kis lekerekitett nyúlvány figyelhető meg és a penge középső szakasza jobban előrehajlik.

856 H: 40.0, 37.5, 40.5 cm. 1117. R_ö_v_i_d__ k_a_s_z_a_

1 /DDM 60.1.7./ A makkban végződő keskeny nyéllemezhez kb. I05°-os szögben csatlakozó penge fokozatosan szélesedik, 4.9 cm-ig, majd erős görbülettel hegyben végződik. Éle egyenes. H: 3 6.5 cm; él H: 33.1 cm. DEBRECEN - Szepes puszta /Hajdú-Bihar m./ 1930-ban szántás közben nyolc darabból álló vaseszköz lelet került elő, amit három ekevas és három csoroszlya mellett egy rövid kasza és egy balta alkottak. A leletegyüttest ECSEDI I. közölte, mint a 16.század végén elrejtett eszközö85 7 ket. A régészeti és a néprajzi irodalomban gyakran hivat858 koztak rá törökkori leletként. VAKARELSZKY római korinak 859 . , vélte. Véleményünk szerint kesonepvandorlaskori. Ezt 8 6 ) részletesen indokoltuk, ezért itt csak a leleteket ismertetjük. Az ekevasakat nem láttam /BALASSA I. 1960-ban még ket861 tőt megtalált a DDM-ban /, egy csoroszlyát pedig a MNM K.o. őriz. A leletegyüttes egyes tipusairól rajzot közölt csak ECSEDI, megjegyezve, hogy az ekevasak és a csoroszlyák is teljesen azonosak. Az összes tárgy kisméretű fényképét közölte a múzeum évkönyve tévesen Debrecen-Ebes pusztai lelet862 ként. A balta és a rövid kasza alapján sikerült a többi eszköz méretét is meghatároznunk.