Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

Átm.: 10.3 - 4.9 cm; lemez SZ: 3.5-6.0 cm. Vaiószinüleg berepedt szekéroldal megerősítésére szolgált. A Cegléd- Gubodi utcai lelet hasonló darabján /1107./-kivül ilyen az ugyancsak középkori 219.sz. tárgy. 1056. T_a_l_p_v_a_s_a_l_á_s_

1 /BTM 65.1.8./ Az előzőnél vastagabb anyagból keszitett és szögletesen mégha jutott vasalás, amely kb. 7 cm széles szekér keréktalpának megerősítéséül szolgálhatott. H: 13.0 cm; SZ: 8.5 cm; lemez SZ: 5.7 7 . 3 cm. 1057. E ®_Í—S-S-Si /BTM 65.1.10./ Ép, szimmetrikus darab. A köpü hátul négyszögletes fokban•végződik. A penge lefelé megnyújtott, hegyesszögben végződik. H: 16.7 cm; él H: 7.5 cm; fok: 4.6 x 3.4 cm. 1058. S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_ő_k_é_s_

1 /BTM 65.1.13./ Erősen töredékes darab, de a megmaradt részek alapján eredeti formája jól rekonstruálható. A hiányos nyéltüske 12 cm-hosszú. Az egysarkos penge egyenletesen ivelodve előregörbült, mig a fok alsó részén nagyméretű "szélesedő pofás" balta helyezkedett el. A penge nagy része és a balta felső sarka elveszett. Balta él H: legalább 6.4 cm. A dolgozatunkban Írottakat itt ki kell egésziteni. Ott megelégedtünk azzal, hogy biztosan későközépkori adatokkal bizonyitsuk,ez az eszköz sem mond ellent a későközépkori használatnak, de a keltezhetetlen darabok közé soroltuk a tipust. Azóta sikerült az irodalomban római koriként emiitett hasonló darabok lelőkörülményeit ellenőrizni és ez alapján valószinüsithetjük, hogy ~ - 845 a nagy baltaju huzvametszo kesék a középkorra keltezhetek. Bár nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a római korban 84 6 Pannóniában baltás metszőkéseket használtak, sőt a Fekete tenger vidékéről még a rákoscsabaihoz hasonló darabot is is847 merünk, a Dunántúlról egyetlen hiteles romai kori baltás metszőkést sem ismerünk.