Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

teljes hosszúságnak. Teljes H: 58.0 cm; él H: 26.0 cm; p. SZ: 7.5 cm. Legjobb párhuzama a 89. sz. 13.századi csoroszlya, amely nemcsak méreteiben, de belső arányaiban is nagyon közel áll ehhez az eszközhöz. Megemlíthetjük az ugyancsak 13. század közepi nagyszebeni csoroszlyát is, amely lényegesen nagyobb ugyan, de a nyél keresztmetszete és belső arányai megegyeznek példányunkkal.

8400 BOCS /Borsod-Abaúj-Zemplén m./ A Sárgaföldes parton lévő homokbányában későközépkori kerámiatöredékekkel együtt gyűjtött be egy sarlótörédéket K.VÉGH K. 1047.

+ §_a_r_l_ó._ /MHOM 64.14.1./ Erősen korrodált, kissé torzult töredék. A 7.2 cm hosszú nyéltüske nyak nélkül, csak egy kicsit hátratörve pengében folytatódik. H: 20.6 cm; p. SZ: 1.8 cm. BROVIC /Jugoszlávia/ 1975-ben páratlanul gazdag római kori vaseszköz lelet került elő a község határában. A különféle kézműves szerszámok mellett több kocsitarto^ékot /az 1038-1039.-hez hasonló járom alkatrészt is/ és mezőgazdasági vaseszközt tartalmaz. Pl köpüs nyelű ekevasat, három tagu ekehuzóláncot, csoroszlyát, /amely hitelessé teszi a Dél-Pannóniából ismert nyéltőben 841 atfurt, vagy kampoval ellátott csoroszlyákat /, különböző fejszéket és baltákat, vasból készült ásót, kis kombinált kerti kapát, nyitott köpüs kaszát stb. A MGB által őrzött 842 leleteket D. BOJOVIC szándékozik feldolgozni. /1048./ Részletesen nem ismertethetjük az egyes eszközöket, de elterjedési térképeinken és az összefoglaló fejezetekben 1048-as számmal hivatkozunk az itt előkerült tárgyakra.