Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

kettő ismeretlen lelőhelyü. De ezek lényegesen kisebbek. H: 40.6 cm; ág H: 2 3.0 cm; SZ: 19.8 cm; köpü átm.: 4.7 cm. A római kori anyagban előfordulnak háromágú villák, de azok ágai 820 sem téglalap keresztmetszetűek. A leletek között egyetlen római tárgy sincs, ezért ez a villa is vaiószinüleg későközépkori. Esetleg egy római lelőhelyen talált és a középkorban kétágúvá alakitva újra használatba vett eszköz. 1031. + S_z_o_l_o_m_e_t_s_z_ő_k_é_s_

1 /EBM ltszn./ Húzva metszésre szolgáló baltás metszőkés töredéke. A penge felső fele hiányzik, de a nagy balta alapján rekonstruálható a formája, amely a középkorban az egész Dunántúl legjellegzetesebb tipu821 sa volt. H: 2 3.2 cm; nyéltüske H: 12.8 cm; balta él H: 7.0 cm. 1032. + S_z_ő_l_ő_m_e_t_s_z_ő_k_é_

s^ /EBM ltszn./ Nagyon töredékes. A penge, a balta és a nyéltüske is hiányos. Ugyancsak egysarkos huzvametsző kés, de a pengéje a felső részén erősen előregörbüi és a nyél irányával derékszögnél kisebb szöget bezárva futott ;.i a hegyig. A törött balta feltűnően széles. Esztergomból és a MNM-ből ismerünk hasonló darabo822 kat. A nyéltüske tövén 1.6 cm széles, 3.7 cm átmérőjű nyélszoritó karika van. H: 18.8 cm; mérhető él iv: 10 cm; balta SZ: 8.2 cm. 1033. + E_Ë_f_ÎS_2i /EBM ltszn./ Egyszerű forma. Szegárokban 3-3 lyukkal, a szárak végén alig kiemelkedő sarokkal. Az egyik szár kissé hosszabb. H: 11.8 cm; SZ: 11.4 cm. BALATONALMÁDI /Veszprém m./ 1964 Őszén a Bauxit-kutató Vállalat uj irodaépületének földmunkái során 2 m mélységben egy vaseszköz lelet került elő. A területen az 1-2. 1 században egy vicus állt, a leleteket 823 mégis későközépkoriként tették közzé. Külön dolgozatban