Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

B: VASESZKÖZ LELETEK ÉS A LELŐHELY ÁLTAL KELTEZHETŐ TÁRGYAK. ABA - Felsőszentiván /Fejér m./ Az Ángyi hegyen 1924-ben különböző vastárgyakat tartalmazó késővaskori eszköz lelet került elő. A helyén végzett ásatás során 1966-ban MAKKAY J. csak egy szegényes kelta gödörlakást i. n 'i^ 815 talált. 1009.

+ - 1010.

+ T_o_k_o_s b_a_l_t_á_k

z /SZIKM 5952-5953./ Az elsőn csaknem, a másodikon teljesen összeérnek a köpüszárnyak. Vaskos, nehéz példányok. A penge teljesen szimmetrikus, ezért baltaként használták őket. H: 14.6, 13.1 cm; négyszögletes köpü: 4.5 x 2.3, 5.1 x 4.0 cm; él H: 8.0, 6.2 cm. 1011. - 1014. E_k_e_v_a_s_a_k_. /SZIKM 5948-5951./ A különböző formát mutató, de egy tipusba tartozó eszközöket 816 BALASSA I. közölte. Az első kettő hosszabb és karcsúbb, váll nélküli darab. Az élben végződő pengén nem látszanak kopás nyomok. Az 1012. pengéjének alsó részét külön darabból készítették. Ez utólagos j ívitás, mert a penge felső felének kül ső oldalán erős kopásnyomok figyelhetők meg. H: 27.4, 24.6, cm; SZ: 4.9, 5.1 cm. A másik kettő rövidebb, zömökebb, pengéjük végig erős kopásnyomokat mutat. A harmadik darabnál a köpüszárnyak alatt a penge vállszerüen kiszélesedik, a penge repedt. Az 1014. köpü

je törött, a teljes hosszúság 2/3-t a köpü teszi ki. H: 21.1, 18.4 cm; SZ: 6.0, 4.9 cm. Amennyire ez a kopásnyomokból megállapítható, inkább ekevasként és nem mint hegyes kapákat használták őket. 1015.

+ - 1016. R_ö_v_i_d k_a_s_z_á_k_. /SZIKM 5954-5955. Csak az élük sérült kissé. A vaskos nyak /3.0 x 0.7, 2.9 x 0.8 cm/ kiszélesedve, élben folytatódik. Az él végig egyenlete