Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

hátra, majd erős görbülettel előre, és a nyél irányával hegyesszöget bezárva csaknem egyenesen fut ki a sérült csúcsig. Mér_ 791 heto H: 47.4 cm; el H: legalább 42.4 cm; p. SZ: 4.5 cm. A hosszú kaszákra jellemző, hogy a nyél és az él hegyesszöget zár be egymással. A méretek alapján viszont rövid kaszának kell tartanunk. Annál inkább gondolhatunk erre, mert a nyéllemez nem mindig azonos a rövid kasza nyelének irányával. A régészeti és a néprajzi adatok is arra utalnak, hogy a fanyél 792 , gyakran iveit volt, es tompaszöget zart be az éllel. Keltezése: a római kaszák között nagyon ritka az olyan, amelyiken a penge nem egy erősen görbülő nyakon keresztül kapcsolódik a nyéllemezhez /pl. 692.

+

/. de ezek kifejezetten hosszú kaszák. Az idriai kaszák között viszont több ilyen darabot találhatunk /306. - 310../, ezért a LT végére ill. a korai császárkorra keltezhetjük ezt a rövid kaszát. 968. - 969. K_a_s_z_a_ö_r_y_. Mindkettő félkör alakú, egyik _ - ^ oldalán teljesen egyenes lemezkarika. Átm.: 4.4 cm. Nem keltezhetők. 970. + G_ö_r_b_e k_é_s^ /SZSM 54.515.118./ A nyitott köpü töredékesen is 10.5 cm hosszú. A nyél folytatásában lévő vaskos penge a felső részén előregörbül és elkeskenyedve gombban végződik. H: 36.9 cm; él iv: 22.8 cm; p. SZ: 3.3 cm; fok V: 0.8 cm. Jellegzetes római kori eszköz, /ld. 458., 509.

+ , 710./'. VESZPRÉM - Margit romok /Veszprém m./ RHÉ GY. 1936-ban tárta fel az 1240-ben alapitott Szt.Katalin kolostort. 16.-17. századi leletekkel együtt két szekéralkat. ..... ,~ 794 resz került elo. 971. + ,

r_e_n_g_e_l_y_s_z_e_g_

L /VBM 55.522.19./ Az ovális ill. kör keresztmetszetű szár 4.7 x 4.5 cm-es lapos fejben folytatódik, amelyen egy négyszögletes lyuk van. Teljes H: 14.2 cm.