Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

ÜLLŐ /Pest m./ Az 1950-1951-ben feltárt későavarkori temető területén szórványként került elo egy sarló. Bizonyosan a temetőhöz tartozott, csak ezt nem tudjuk, melyik sirhoz. 958. S_a_r_l_ó_. /MNM R.o. 4/1951./ A 7.2 cm hosszú nyéltüske tompaszögben visszatört nyakban folytatódik. Ez kiszélesedve megy át a pengébe, amely egy erösebb görbület után a nyél irányával kb. 125°-ot bezárva csaknem egyenesen fut ki a hegyig. 772 Teljes H: 30.2 cm; belső p. iv: 24.2 cm; p. SZ: 2.4 cm. VELEMSZENTVID /Vas m./ A jelentős lelőhelyen már a bronzkorban erőditett telep állt. A késővaskorban kelta oppidum. A leletek tanúsága szerint a római korban, a népvándorláskorban és a középkorban is lakott volt. Erre már MISKE K. felhivta a figyelmet a szórványosan „ _ 773 előkerült leletek közzétételekor. Mégis az irodalomban főleg késővaskoriként szerepelnek ezeK a tárgyak. A rétegmegfigyelésből származó leleteket csak részben közölte, és ezek különböző muzeumokba és magángyűjteményekbe kerültek. Az 1973-ban megkezdett rendszeres feltárás eredményei még nem ismertek . FEJSZÉK, BALTÁK. Keltának csak a zárt, négyszög774 letes köpüjü tokos baltát tekinthetjük. A mindkét irány- 775 ba erősen megnyújtott fejsze inkább fegyver lehetett és a római- vagy a népvándorláskorban készült. Egy 28.7 cm hosszú, 7 76 alig 7.5 cm-es éllel rendelkező fejsze a pengetőn látható mesterjegy és a forma alapján legfeljebb későközépkori lehet, de valószínűbb, hogy az újkorban veszítették el. 959. + E_k_§_Y_§_§^ Elveszett. Kisméretű fényképét HUNYADY I. ~ 777 közölte keltának meghatározva. Ezt BALASSA I. is elfogadta,