Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

SMIHEL PRI HRENOVICÄH /Jugoszlávia/ A LT településen a mult században folyt ásatás. A vaseszközök közül négyet vettünk fel a NML kiállitásán. /753.

+

/ K_a_p_a. /?/ /NML 3784./ Nyitott köpüs eszköz. A legyezöszerüen szélesedő penge erősen kopott, iveit élben végződik. Kapaként vagy faragóeszközként használták. A köpü háta és a penge külső sikja egyvonalban van. H: 16.1 cm; köpü SZ: 4.5 cm; él H: 7.7 cm. /754.

+

/ K_a_p_a

i /?/ /NML 3783./ Az előzőnél nagyobb, de egyszerűbben keszitett eszköz. A megközelítően négyszög alakú vaslemez két felső sarkát oválisán begörbitve alakították ki a nyitott köpüt. A penge külső fele domború.A hazai anyagban ilyen köpümegoldást nem ismerek. Az Alpok DK-i részén a ' , • 655 romai korban is használtak. A stájerországi néprajzi anyag ban is megtalálhatjuk, mint kérgező szerszámot,

656 de ez nem jelenti azt, hogy a késövaskorban is ez kellett legyen a funkciója. Ezek a tárgyak kisebbek mint a smiheli példány. H: 18. cm; köpü SZ: 4.6 cm; él H: 10.6 cm. /755.

+

/ E_k_e_v_a__f. /?/ /NML 3787./ Nyitott köpüs eszköz. Hosszához viszonyítva a 4.4 cm széles köpü feltűnően rövid, alig 8 cm. Enyhén csapott vállak után a penge egyenletesen kes kenyedik a csúcsig. A penge a köpüszárnyak oldala felé kissé iveit. Hegyes kapának is vélhetnénk, de ennek ellentmond,hogy a belső felén kopottabb a csúcsa és megfigyelésünk szerint a kapáknak a külső felén kopik jobban az éle. Ezért valószínűnek tartjuk, hogy a keltákra jellemző hosszú szárnyas köpüs 65 7 ekevasak közé kell sorolni, bár ilyen iveit pengét nem ismerünk ezek között. H: 31.6 cm; váll SZ: 4.9 cm. 756.

+ H_e_çj_y_e_s k_a_p_a^_ /?/ /NML 3790./ Az előbbihez hasonlóan nyitott köpüs eszköz, de nincs rajta váll. A 8.6 cm