Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

tüskés-szegecses. A hátratört penge kiszélesedik és nagy ivben előrehajlik. /705. - 706./ §_a_r_l_cK A tábor területén találták őket. A nagyobbiknál az 5.6 cm hosszú nyéltüskéhez csatlakozó penge először hátra, majd kiszélesedve nagy ivben előregörbül. Felső vége a nyél irányára mezőleges. A másiknál a nyéltüske csak 4.8 cm hosszú. A hátratört penge először egyenes és szélesedő, majd erős görbülettel megy át a nyitott ivü részbe. Vége tompaszöget zár be a nyél irányával. H: 35.4, 28.4 cm; p. iv: 29.8, 23,6 cm; p. SZ: 3.2, 2.4 cm.

624 Bár a nyéltüskés felerősítés nagyon ritka a római korban, a pengeforma alapján semmiképp sem lehet középkori. /707. 709./ S_a_r_l_ó_k

JL Az előzőektől eltérő formák. A nyéltüskéhez röviden visszatört nyakon keresztül csatlakozik a keskeny penge, amely a nyéltüskével csaknem párhuzamosan fut és csak a felső része ivelődik előre. Valamennyi pengetőn mesterjegy van. Ez alapján már THOMAS E. is középkorinak tar625 totta őket. A nagyobbik H: 44.4 cm; tüske H: 9.6 cm; p. iv: 33.0 cm; p. SZ: 1.8 cm.

626 A csizma patkóval

627 és a lópatkókkal együtt ezeket a sarlókat is a későközépkorra kell keltezni /501.-502. tárgy/. /710./ G_ö_r_b_e_k_é_s_

1 Jellegzetes római kori darab. A nyitott köpühöz csatlakozó vaskos penge a nyél irányának folytatása. A pengetőben a legszélesebb. Fokozatosan keskenyedik. Felső vége erősen előregörbül és gombban végződik. H: 37 cm; 62 8 él iv: 23.0 cm; p. SZ: 4.5 cm; köpü átm.: 3.8 cm. /711. - 718./ P a t k ó k. Nyolc patkót közölt az ásató ró~ 629 mai korinak meghatározva okét. Római korikent emlékezik 630 meg róluk R.PETŐ M. is. Valamennyi olyan tipust mutat, amit a biztosan középkori leletanyagból is ismerünk. Ezért mint emiitettük középkorinak tartjuk valamennyit.