Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

680. - 681. P_a_t_k_ó_k_

1 /NAJM/ Az első egy széles, sarok nélküli szár fele két szeglyukkal. A másik kerek forma, közepéből négyszög alakot vágtak ki. A szárak vége hiányos, eredetileg sem volt sarka.

609 682. §_a_r_l_ó

i /NAJM 58.1.5./ Az 1948-as ásatás során került elo. A 12.3 cm hosszú nyéltüskéhez 125 -os szögben kapcsolódik a keskeny, élezetlen nyak, amely erős görbülettel megy át a nyújtott ivü, fent jobban előregörbülő pengébe. H: 38.4 cm; p. iv: 26.8 cm; p. SZ: 2.4 cm; nyak H: 4.3 cm; nyak SZ: 1.1 cm. Formája és belső arányai egyaránt arra utalnak, hogy nem kesoközepkori, hanem a falu Árpád-kori rétegéhez tartozhatott. 6&3. K_§_s_z_a_k_a_l_a_p_á_l_ó___ü_l_l_o

i /NAJM 58.1.27./ Ugyancsak az 1948-as ásatásból származik. A tüskén 3.4 x 3.7 cm-es fej van. Teljes H: 10.5 cm. OROSHÁZA - Ravasz tanya /Békés m./ A 11.-12. századi temető 5. sirjának földjéből egy sarló került elő. 684.

+ S_a_r_l_ó_

L /OSZKM 55.92.2./ Töredékes. A 9.1 cm hoszszu nyéltüskéhez tompaszögben /128°/ csatlakozó keskeny, élezetlen nyak Ívelten megy át a valószinüleg nyitott ivü pengébe. H: 24.0 cm; nyak SZ: 1.2 cm; p. SZ: 2.5 cm. Hasonló dara610 bokát ismerünk Árpád-kori lelőhelyekről, ezért nincs okunk kétségbevonni, hogy a temetővel egyidős eszközről van szó. ÖRVÉNYES /Veszprém m./ A Hosszúrétek dűlőben SZENTLÉLEK

Y T. tárt fel 1958-1959-ben egy római villát, amely a 2.századtól a 4.század végéig állt fenn.