Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

település helyén. A leletek közül a következőket közölte. 521. §_a_r_l_ó. Az 518-hoz hasonló erősen előreivelődő, a végén élezetlen pengedarab.

4 522. §_5_r_l_ó

i A töredékes eszköz alsó fele. A nyéltüskéhez csatlakozó nyak egyenletes Íveléssel megy át a nyél irányával csaknem párhuzamos pengébe.

482 523 - 524 . P_5_t_ÍS_2_]Si K

^

t különböző töredék. Az egyik nyújtottabb forma, sarkos, a másik kerekebb papucs patkó töre483 deke. 484 Az asato által szenahuzo horognak meghatározott eszköz csakis csáklya lehetett. /Id. a 132. és a 341. kapcsán Írottakat./ MÁTRAVEREBÉLY /Nógrád m./ CZEGLÉDI I. ásatása során 1963-ban a r.k. templom D-i bejárata előtt 15. századi kerámiával együtt egy sarlótöredék került elő. 525. + S_a_r_l_ó_

1 /BPM 64.1. 35./ Az elgörbült végű 9.1 cm hosszú tüskéhez röviden visszatörve, nyak nélkül csatlakozik az enyhén iveit penge. A pengetőn mesterjegy látható. MEZŐZOMBOR - Bálványdomb /Borsod-Abaúj-Zemplén m./ MEGAY G. ásatásán 1958-ban szórványként előkerült vasalás. 526. + Y_§_Ë_Ê_l_é_5 /MHOM 62.27.19./ 3.5-4.1 cm széles vasszalagból keszitett lekerekitett négyszög alakú vasalás H: 17.0 cm, SZ: 10.6 cm. Kocsialkatrész lehetett. Valószinüleg későközépkori .