Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

Még egy königshofi eszközről kell szólunk. THOMAS E. publikációjára hivatkozva BALASSA I. ugy vélte, hogy itt két keskeny kelta tipusu ekevasat is találtak.

4

^^

a THOMAS azonban nem emliti ezeket a szövegben. Az eredeti publikáció viszont foglalkozik velük. A 26. képen az ellentett élü csákánytól balra vannak ezek a tárgyak. Ép párjuk a jobb oldalon látható. Erről két nézetben rajzot is közölt GROLLER /32.kép 3./. Valószínűleg tévedett amikor ezt kocsialkatrésznek vélte, de megjegyzi, hogy három hasonló darabot is talált.

4

^~* Ezekről letörött a nyúlvány és ezért vélte ekevasnak őket BALASSA. Felvetjük annak lehetőségét, hogy talán a 73a. tárgyhoz hasonlóan favilla vasalásai lehettek ezek a vastárgyak. H : 19.9 és 18.5 cm. KŐSZEGFALVA /Vas m./ Az Albánci patak mellett NOVÁKI GY. 1961-ben 11-12.századi vaskohókat tárt fel. A leletek között emlit egy irtókapát. 503. I_r_t_ó_k_a_p_a. A tojás alakú köpü fala a foknál a leghosszabb, és fokozatosan keskenyedve megy át a nyak vastagságába. A penge enyhén ivelodve szélesedik a lekerekitett élig. Az él a teljes hosszúság 1/3-át sem éri el.

4

^ LEÁNYFALU /Pest m./ A 4. század második felében használt burgust 1915-ben tárták fel. Bár szórványosan kora Árpád-kori leletek is előkerül467 tek a gazdag vasanyag a kesóromai korra keltezhető. A leletek először a BTM-ba, majd a SZFM-ba kerültek. 504.

+ Ö_s_z_t_ö_k_e /?/ /SZFM 53.1.194./ Töredékes eszköz. A hiányos köpü 1.9 cm átmérőjű. A hozzá csatlakozó szár legyezőszerüen szélesedik a végén. Teljes H: 12.8 cm.