Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

BEVEZETÉS

leleteknél nem elégszünk meg a forma és funkció megnevezésével, ill. a főbb méretek megadásával, hanem kiterjesztjük figyelmünket a soványitóanyag fajtájára és minőségére, a készités technikájára, a perem kiképzésére, a diszitőelemekre stb., a vas46 tárgyaknál néha félmondattal elintézzük a leirást. Ezzel az összehasonlító módszerrel vált a kerámiaanyag keltező értékűvé, a vaseszközök datálása pedig bizonytalan maradt. Pedig a részletes anyagvizsgálat jellemző, korhatározó részleteket tárhat fel egyes vaseszközök formáinál is. Ezek hiányában bizonytalan marad még egy-egy tárgy vagy eszköz megjelenésének és elterjedésének ideje is. Példaként emlithetjük a római patkók kérdését, ami a rétegásatások hiányának a következménye, és amelyben még a legutóbb is pozitivan foglalt állást 4-1 R.PETŐ M. ' GyŐRFFY,I. 1928-ban még ugy vélhette, hogy a takarás, a kaszával való gabonaaratás a honfoglaló magyarok 48 nomád életmódjának öröksége, holott a hosszú kasza a romai kor után majd egy évezredre eltűnt a Kárpát-medencéből és csak a 14.század táján terjedt el újra. A példákat sorolhatnánk még tovább. A régészek által kiásott vagy egyéb uton múzeumba került mezőgazdasági vaseszközökkel nemcsak régészek foglalkoztak. Legalább ennyire érdeme a néprajztudománynak az eddig közzétett anyag. A két tudományág között azonban sajátos munkamegosztás körvonalai bontakoztak ki. Bár az első kisérőleletek nélkül előkerült, eredetileg elrejtett vaseszköz leletet a néprajzkutató 49 ECSEDI I. publikálta /Debrecen-Szepes puszta/ és néprajzkutató végezte el az egyik legjelentősebb 16.századi vasesz50 köz leletünk a Cegléd-Gubodi utcai anyag közzétételét, nem 51 beszélve SZABÓ K. máig is alapvető könyvéről, az anyag jellegéből következően az első publikáció és a leletek kormeghatározása elsősorban régészek nevéhez fűződik. Az anyag rendszerezését, egy-egy eszköz kialakulásának és fejlődésének feldolgozását főleg a néprajzkutatók végezték el. Egyaránt 52 53 vonatkozik ez az ekékre, a sarlókra és egyéb kaszasze54 - 55 rü vágóeszközökre akárcsak a szőlőmetszökésekre es az