Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Szőke Béla Miklós—Vándor László: 8.-9. századi birituális temető zalakomár határában

ka. melyeket szemmel láthatóan igen sokáig viseltek. Az egyik gömbcsüngős ékszer karikája teljesen elpusztult, a másiknak pedig egy eltérő színű arany huzalból készítettek újat. melyet a csüngő részeit összetartó, a csöngő alján hurokba visszahajló huzalba fűztek bele (2. kép). Az előbb említett fülkariká nak szinte pontos analógiáját találjuk meg Felső-Ausztriában, Rudelsdorf bei Hörsching 119. sírjában.

2 A két fülkarika között olyan kis eltérések fedezhetők csak fel, hogy szinte azt is mondhatnánk, egyazon mester műve volt mind a kettő. A 144. sír másik arany fülkarikája szerkezetileg kissé eltérő ugyan, technikai kivitele, az alkalmazott díszítőelemek azonossága azonban ugyanezt a származási területet jelöli ki számára is. Erre a darabra leginkább a Walda A. sírban talált karikapár emlékeztet.'

1 Ezeknek az ékszereknek kisebb részben eltérő párhuzamait leljük meg még ÉK-Bajorországban, Garnmertingen, Kr. Sigmaringen lelőhelyen,'

1 ill. Weisman 2. sírban.

5 A legkorábbi analóg darab Waginból származik,

6 míg a legkésőbbi a felsőpfalzi Burglengenfeld 6. sírból.

7 Az analógiákat a 8. sz. első felétől a 9. sz. elejéig keltezik publikálóik. A zalakomári fülkarikák készítésének idejét tipológiai meggondolások alapján a 8. sz. közepe táján jelölhetjük meg. Hosszú használatuk alapján azonban azt a sírt, melyből előkerültek, a 9. sz. első harmadára, első felére kell kelteznünk: ezt a később ismertetendő történeti meggondolások is alátámasztani látszanak. A sírkamrában deszkafallal elválasztott ló szerszámzatát két nagy vas phalera díszítette, melyeket aranyozott bronz ornamentikával láttak el. (3. kép). Ilyen vas phalerákat ismerünk Dévényújfalu (Devinská Nová Ves) 842. sírjából,

8 Zsitvatő (Zitavska Tőn) 31. sírjából,

9 Ciffer-Pusztapátról (Cifer-Pác),

10 AlsóAusztriából

11 stb. Ezek mind olyan temetők, melyeket a 9. sz.-ba nyúlóan is tovább használtak még. Végül e ló hátán keresztbe fektetve olyan hosszú harci kést (Langsax) találtunk, melynek tokját apró bronz szegekkel díszítették. -Baiernzeit in Oberösterreieh, Ausstellungskatalog, Linz 1977. Farbtafel 1. 3 F. STEIN: Adelsgräber des achten Jahrhundert in Deutschland, Berlin, 1967. (továbbiakban: F. Stein 1967) Tf. 84. 12—13; H. BOTT: Bajuwarischer Schmuck der Agilolfingerzeit. Formenkunde und Deutung. Schriftenreihe zur bayerischen Landesgeschichte, Band 46. München 1952. (továbbaikban : H. Bott: 1952/128, Tf. 10. 10.) '' F. STEIN 1967. Tf. 28.5; K. SCHWARZ: Der frühmittelalterliche Landesausbau in Nordost-Bayern archäologisch gesehen, in: Ausgrabungen in Deutschland (1950— 1975). Teil 2. Mainz 1975. (továbbiakban: K. Schwarz 1975) Abb. 13.9. 5

K. SCHWARZ 1975. Abb. 8.1. 6 F. STEIN 1967. Tf. 84. 19—20.; H. BOTT 1952. 132., Tf. 10. 6—7.; H. DANNHE1TMER: Funde der Völkerwanderungs — und Merowingerzeit im bayerischen Alpenvorland zwischen Isar und Salzach. in: Führer zu vor — und frühgeschichtlichen Denkmälern Band 18. Mainz an Rhein 1971. 96—97. 7 A. STROH: Die Reihengräber der karolingisch-ottonischen Zeit in der Oberpfalz. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte für das Bayerische Landesamt für Denkmalpflege, Heft 4. Kallmünz 1954. Ft. 1.11.; 3. L. S

J. EISNER: Devinská Nová Ves, slovanské pohfebistë. Bratislava 1952. (továbbiakban: J. Eisner 1952) obr. 86, 87. 9

V. BUDINSKY-KRICKA: Pohrebisko z neskorej doby avarskej v Zitavskej Toni na Slovensku. SlovArch. 4. (1956) Tf. XXXII. Kiállítás a pozsonyi III. Nemzetközi Szláv Kongresszus alkalmából, 1975-ben. 11

H. MITSCHA-MÄRHEIM

: Ein Reitergrab des 9. Jh. am Drasenhofen NÖ. ArchA Heft. 2. 1949. 85.; Germanen, Awaren, Slawen in Niederösterreich, Wien, 1977. 154.