Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára

V. A „Várad"-hegy; a felső vár építése Mint fentebb már kiderült, Kaplony nb. Zlaudus veszprémi püspök 1248ban kapta meg a „Várad'-hegyet. Itt új vár építésébe kezdett IV. Béla „programja" szellemében, aki „elrendelte, hogy a koronájának alávetett egész területen, az alkalmas helyeken várakat emeljenek.

33 A „Várad" név nyelvészeink szerint kis méretű várat jelent.

3

'

1 Az a tény, hogy 1248-ban csak egy hegy neve, arra utal, hogy itt egy korábbi vár állt, aminek az emlékét ekkor már csak a hegy neve őrizte. Ennek a feltételezhető várnak építési koráról csak ásatással lehet majd érdemlegeset mondani. Mindenesetre ez az adat is jelzi, mennyire exponált stratégiai pont a Tátika-hegy csúcsa. Fügedi a vár stratégiai fekvését értékelve, arra a megállapításra jutott, hogy „hegyek között álló mentsvár volt".

35 Valójában a vár két széles völgyet ellenőriz, mindkettőben fontos útvonal haladt. A Várvölgyben húzódott a Zágráb felé vezető „nagy út". Említése 1256-ban, .,magnam viam, que veniet de Rezy".

36 A Sümeg—Keszthely út említése 1248-ban, „viam magnam, que veniet de Scamptou".

37 Scamptou a mai Zalaszántó. Mindkét út tökéletesen belátható a felső várból. Az alsó várból csak a sümegi út ellenőrizhető teljes mértékben. Ez is hozzájárulhatott, hogy Zlaudus a tatárjárás után a felső csúcsra építtette az új várat. A várépítés legkésőbb 1257-re befejeződött, ugyanis ebben az évben Zlaudus, fivérei beleegyezésével a veszprémi püspökségnek ajándékozta a várat.

38 VI. A két vár a belháborúk idején 1262-ben a tátikai felső várban meghalt Zlaudus püspök.

30 Fivére, Márton és unokaöccse!, János, Márton és Mike elfoglalták a két várat, rátették a kezüket a veszprémi püspökség itt őrzött kincseire/'

0 Az eseményt az országos összefüggéseket figyelembe véve értékelhetjük csak helyesen. István ifjabb király egy időben Zala megyét teljes joggal bírta,

41 így ismerhette a megyében nagybirtokos Mártont és fiait. Ehhez hozzátesszük, hogy a Kaplony-nemzetség többi ágának minden birtoka István országrészében, főleg Szatmár vármegyében volt,

4

'-' ahol a közös nemzetségi kegyhely, Kaplonymonostora is állt.

43 1262 33 RA. 933. sz. 34

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. (2. kiadás). 680. 35 Fügedi i. m. 204. 3Ü

CD. IV/2. 401.; Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok. LXIII (1929) 138—167, 257—285.; 280. a 174. sz., Tapolca—Zágráb út. 37 CD. IX/7. 664.; Glaser L. i. m. 259. a 78. sz. Somlóvásárhely—Sümeg—Keszthely út; itt említem, hogy ezen az úton a hidegkúti vám a tátikai várhoz tartozott. (Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Századok. LI/1917/45—60.52.) 38 CD. IX/7. 669. 39 ZO. I. 48. 40 ZO. I. 48; CD. IV/3. 322—329. 41 Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979. 43. 42 Kar. II. 289—309. 43 Németh Péter: Földvárak és nemzetségi monostorok Szabolcs-Szatmár megyében. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966—1967. 133.