Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára

IV. A Tátika-nemzetség; a vár építése A várnak (és a hegynek) nevet adó nemzetségről nem sok adattal rendelkezünk, ezek is aránylag későiek. 1233-ban Tátika nb. Tátika Barnag falu birtokosa,

12 és valószínűleg ő az a Tátika nevű nemes, aki a Sopron megyei Zsidány mellett birtokos.

13 Ez a két adat egyúttal arra is utal, hogy a Tátika és a Gatal-nemzetség közt szoros kapcsolat van, amint azt Karácsonyi is feltételezte.

14 A Gatal-nemzetség nevét viselő falu a mai Csepreg mellett, a középkori Sopron vármegye déli részén, Zsidány közvetlen szomszédságában feküdt.

13 1284-ben Gatal és Tátika nembeliek házai egymás mellett álltak Barnagon.

16 A Tátika-nemzetségben előfordul a Gotalon személynév,

17 ami arra utal, hogy a két nemzetség közös ősét Gatal (Gotalon)-nak hívták. Az azonos nevek használata, a nemzetségi birtokok szomszédos fekvése egyaránt a két „genus" közös eredetét bizonyítja. Az sem lehetetlen, hogy a két ág csak a XIII. század elején vált ketté, és az e tájban élt I. Tátika leszármazottai kezdték csak el magukat a többi ágtól megkülönböztetve, közös ősüket megnevezve, „de genere Thadeuka" titulálni. Ez a kapcsolat azért fontos számunkra, mert a Gatal-nemzetség XII. századi szerepéről fennmaradt adatok alapján olyan képet kapunk a genus súlyáról, ami magyarázhatja utódaik korai kővár-építését is. I. Gatal comes, 1162-ben az „ország nagyjai" közt szerepel. Farkas 1183—85 között III. Béla nádora.

18 Kutatásunk sokáig tagadta, hogy világi uralkodó osztályunk a tatárjárás előtt képes lett volna kővár-építésre.

10 Fügedi Erik árnyaltabb véleménye

20 szerint 1241-ben négy vár volt magánkézen. 1229 előtt Szák nb. Pósa épített várat Kaboldon (Kobersdorf, Ausztria). 1235 előtt emelte Aba nb. Andronicus Füzért.

21 Füleket (Filakovo, Csehszlovákia) Kacsics nb. Folkus birtokolta a tatárjárás idején. Végül az erdélyi Vécs (Brincovenesti, Románia) várat Tomaj nb. Dénes tárnokmester 1228-ban kapta adományként.

22 Tehát szerinte az 12 Hazai okmánytár. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Ipolyi Arnold és Véghelyi Dezső. I—VIII. Győr. 1865 — Bp. 1891. (a továbbiakban HO.) IV. 18. "HO. V. 13. 14 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I—

III. Bp. 1900—1901. (a továbbiakban Kar.) III. 79. 15

Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár. I—II. Sopron. 1889—1891. I. 10. 16 Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk. : Nagy Imre, Véghelyi Dezső és Nagy Gyula. I—II. Bp. 1886—1890. (a továbbiakban ZO), I. 95. 17 ld. a 14. jegyzetet. 18 Kar. II. 4. 19

Sándorfi György: A magyar várépítészet korai szakaszáról, irodalmi adatok és terepbejárások alapján. Archaeológiai Értesítő. 106/1979/244—255. 20

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 21— 23. 21 A korai magán-kővár építésekhez fontos új adalék Füzér feltárása. Feld István— Juan Cabello: A Füzéri vár. Miskolc, 1980. 22 Kabold—Szentpéteri I.—Borsa I. szerk. : Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I—II. Bp. 1923—1961. (a továbbiakban RA.) 583. sz. Füzér—Fügedi i. m. — hivatkozása pontatlan Fülek—CD. IV/401; IV/3. 384; RA. 827. sz. Vécs—RÁ. 441. sz.