Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára

kottságára vall. A hegy alatti Tatárkúti réten, és a Hamvas-erdőben van a településhez tartozó nagy halomsírmező,

6 amiben magas, „fejedelmi" méretű halmok is vannak. Hasonló magaslati, sánccal védett telep van a szemközti Rezi-Meleg-hegyen is.

7 Az utóbbi két őskori vár területén a középkorban is vár épült, ami máshol is általános jelenség.

8 III. Alsó-Tátika középkori várhelye IV. Béla 1248-ban a Tátika vára feletti „Várad" hegyre adott engedélyt Kaplony nb. Zlaudus veszprémi püspöknek új vár építésére.

9 Ebből teljesen világosan kiderül, két vár volt a Tátika hegyen. Ennek ellenére az irodalom nagy része következetesen egy várról tesz említést.

10 Felvetődött az az elképzelés is, hogy Alsó-Tátika vára a későbbi Rezi várral lenne azonos.

11 Ezeket a téves elképzeléseket a részletes helyismeret hiányára vezethetjük vissza. 1980-ban sikerült azonosítanunk az alsó, korai vár helyét a hegy északnyugatra néző, függőleges sziklafallal határolt peremén. A hely tökéletesen megfelel az 1248-as oklevél helymeghatározásának. Tátikahidegkút-puszta felett, a Tátika-hegyen, a tatárjárás után épült felső vár (a közismert rom) alatt van. A várhelyről vázlatos felmérést készítettünk (1. kép). A várat északkeletről, mintegy 40 m hosszan, 3—4 m meredek levágás határolja. Délkeletről 90 m hosszan. 17 m széles, 4—5 m mély árok övezi. A többi oldalon megközelíthetetlen sziklafal védi. Hossza délnyugati—északkeleti irányban 120 m, szélessége 40—60 m között változik. Területe kb. 0,6 ha, így több mint háromszor akkora, mint a felső vár. Szabad bejárás jelenleg a délkeleti oldalon, az árok felső végénél van. Elképzelhetőnek tartom, hogy eredetileg is itt volt a feljáró út. Az árok belső szélén habarcsos technikával készült körítőfal nyomai figyelhetők meg. A meglehetősen nagy belső területet két, egymással párhuzamos osztófal három részre tagolta. A legnagyobb, délnyugati harmad valamivel alacsonyabban helyezkedik el a másik kettőnél. A vár belső területének legmagasabban fekvő része a sziklafal melletti 20—25 m-es sáv. A felszín egyenetlenségei több helyen épületmaradványokat sejtetnek. G MRT 1. 178. 7 Dénes József terepbejárása, 1979. 8 Nováki Gyula : A magyarországi földvárak az őskortól a középkorig. Építés- és Építészettudomány. VII. (1975). 323—339. 0 Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé... I—IX. Buda 1829—1844. (a továbbiakban CD.) IX/7. 663—664. 10

Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907. 299—303. Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 174—175. Iványi Béla—Sági Károly: Hegyesd, Tátika, Rezi. Balatonfüred, 1961. Gerő László: Magyar várak. Bp. 1968. 138. Gerő László szerk. : Várépítészetünk. Bp. 1075. 322—323. Koppány Tibor: Tátika vára. Vártúrák kalauza. II. Bp. 1976. 287—291. 11 Kozák Károly említése; ld. még Iványi—Sági i. m.