Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: 8.-9. századi birituális temető zalakomár határában
szült példány. 19 A többi fülkarikapár analógiái jóval ismertebbek, szélesebb körben elterjedtek. 20 Végül érdemes megemlítenünk, hogy e sír közelében került elő egy polírozott felületű, sárga palack jellegzetes töredéke is. 21 A temető tipikus késő avarkori leletei közül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a nagyszíjvégeken gyakori az állatküzdelmi jelenet, és hogy több öv veretei is részben vagy egészben ólomból készültek. Az egyik övgarnitűra nagyszíjvégén eddig ismeretlen geometrikus motívumot láthatunk. Egy másik öv — a temető legkésőbbi sírjainak egyikéből (302. sír) került elő — apró aranyozott, ezüst véretekkel díszített, kisszíjvégei bordázott bronzlemezből készültek. Távoli analógiaként a bulgáriai Kjulevcá-n előkerült hasonló darabokra utalhatunk. 22 Végül néhány párhuzam nélküli, egyedi darabról: a 144. sírban fekvő nő mellén egy aranyozott bronzlemezből készített, szív alakú mellboglárt találtunk, a 190. sírban pedig egy ezüstözött (?) bronz fejdíszt, melynek tekercselt huzalokból álló tagjairól kis láncocskák csüngtek le, végükön rombusz alakú lemezkékkel, s amelyek felett, a fejfedőre külön felvarrva, ezüst lemezből készített lunulák helyezkedtek el. A fejdísz egyes elemei az ún. karantán kultúrkör ékszereit (pl. a láncocskás csöngőjű íülkarikákat) juttatják eszünkbe, más részei (pl. a lunulák) déli hatásokat sejtetnek. 23 Ugyancsak sajátosak az aranyozott bronz pántokkal díszített vascsörgők és vas félgömbök is, amelyek technikájuk alapján a nagy vas phalerákkal mutatnak rokonságot. Arany berakás díszítette az egyik szablya keresztvas alatti részét is. Végül művészi szempontból is kiemelkedő darab egy aranyozott bronz phalera, mely másodlagos helyzetben, egy férfi övéről lecsüngő tarsolyból került elő (42. sír). A phalerán kereszt alakba rendezett, a háttérből poncolással kiemelt palmettákat láthatunk, melyek között oroszlánfejű és testű lépő testtartáséi, növényi indává stilizált farkú élőlények helyezkednek el (6. kép). Messze vezetne a díszítés egyes elemeinek művészettörténeti elemzése, stílusjegyei mindenesetre a nagyszentmiklós — blatnica — mikulcicei horizontban jelölik ki helyét. A sír, amelyben találtuk, a 144. sír közelében feküdt, így sírban kerülésének ideje is valószínűleg azzal nagyjából azonos, a 9. sz. közepe. A sírokban igen gyakran találunk — csaknem kizárólag a lábak táján — edényeket (7. kép). Ezek jórészt korongoltak voltak, a felhasznált agyagot kaviccsal kevert homokkal soványították. A díszítés hullámvonalköteg, ill. egyes, bekarcolt vonal, de gyakori a teljesen díszítetlen edény is. Formájuk tojásdad l ' J V. MINÁC: O osidleni bratislavskej brány v 7. a 8. storoci. Sborník Slovenskéhc Národného Muzea 72 (1978) História 18. 63. obr. 3. 20 B. DOSTÁL: Slovánská pohfebisté ze stredni doby hradistní na Moravë. Praha. 1966. (továbbiakban: B. Dostál 1966) 30—36.; ill. 13. jegyzet. 21 Cs. SÓS Á.: Das Frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely—Fenékpuszta. ActaArchHung 13 (1961) 295—297; B. DOSTÁL: 1966. 83—85.; Cs. SÓS Á.: Bericht über die Ergebnisse der Ausgrabungen von Zalavár—Récéskút in der Jahren 1961 —63. ActaArchHung 21 (1969) 69—74., ezzel szemben ld. SZŐKE B. M.: Zalavár, Zalai Gyűjtemény (1976), 69—102. 22 Z. N. VÁZAROVA: Slavjani i prabulgari po danni na nekropolite ot VI—XI. v. na territorijata na Bulgarija (Slawen und Protogulgaren nach Angaben aus den Gräberfeldern aus dem 6. bis 11. Jahrhundert im Landesgebiet Bulgariens) Sofia 1976. obr. 81. 1—5. (Grab 80/3). :! Uo. Obr. 175 (Ablanica I. Grab 40)
