Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Erdélyi István: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története
Vitatott még a horreum melletti gazdag kis temető (31 sír) jellege (vezetőréteg) és népi hovatartozása. A sírok egy része 568 utáni is lehet. Frank telepesek vezetőinek sírjaira is gondolnak velük kapcsolatban. 17 A mellékelt vázlaton is jól látható már. hogy a két kapu között keskeny utca vonala rajzolódik ki, de ennek vonala nem követi szigorúan az erődfal irányát. Másrészt az utca közép táján és az erődítmény centrumában is állott valamiféle kisebb — talán pogány szentély — épület. Ezt a modern út tette lényegében tönkre és egyes részleteit csupán leletmentések hozták napvüágra. J8 A többi épületek tengelyei sem igazodnak az erődfalakhoz és nem egy szer igen közel is esnek hozzá. Ez is korábbi építésükre utal. Megjegyezzük, hogy az erőd sarkai nem 90°-ban fordulnak, hanem tompa-, illetve hegyesszögeket zárnak be. Ez régebben sorozatos mérési hibákhoz vezetett. Az eddig közölt alaprajzok nem pontosan fedik a valóságot, mert sok esetben derékszögűnek vélt erődsarkokhoz, illetve falakhoz mérték be őket, A déli kapuhoz kívülről megmagasított töltésen haladó út vezet. A légi felderítéskor (1976) kiderült, hogy kb. 120 m hosszan halad dél felé az út töltése. Az út két oldalán temetők voltak. A római kor előtti kultúrák közül az újabb kőkori leletek a hetvenes évek elején és derekán végzett leletmentések eredménye nyomán kerültek felszínre az erőd belső területén. A legkorábbi a vonaldíszes kultúra, melynek hulladékgödreit találták meg a vízvezeték nyomvonalánál. Az egykori Balatonpart mentén, K felől, szintén a vonaldíszes kerámia leletei és a zselizi kultúra festett kerámiája került napvilágra (1978—79—80). Korban a következőként ugyanitt a rézkori balatoni-csoport település maradványai mutatkoznak, igen nagy mélységben. Felette itt-ott bronzkori sírokat találtak a kisapostagi és a dunántúli mészbetétes kultúra korszakából. Az erődtől DK-re, szintén az egykori félsziget partvonulatánál a rézkori bádeni (péceli) kultúra nagy települése jelentkezett az ásatás során (1976—80). Itt talán egy korabeli lakóház is előkerült, de ennek korát egyes kutatók még vitatják. A rézkori település helyén később, a késői vaskorban kelták is megtelepültek. Hulladékgödreik és kemencéjük került felszínre eddig. Ezek felett valószínűleg hunkori árokrendszer mutatkozik, amely téglalap-alakban kerítette a terület egy részét, vízlevezetés céljából. Ezt az árkot itt-ott az említett gót temető sírjai metszik át. Az 5. század 2. feléből származó sírok száma eddig már a harmincat is meghaladja. Javarészükben mesterségesen torzított koponyájú egyének csontvázai feküdtek, ezek a gótok által még Dél-Oroszországban leigázott alánokkal állhatnak kapcsolatban. Feltehető, hogy ez a temető Thiudimer (Nagy Teodorik apja) köznépének emléke. A DK-i oldalon, az erődfalhoz kissé közelebb (a mai posta és vegyesbolt épülete mellett) rómaikori település rétegét találták meg 1980-ban. Erre a részre, a mai műút mellé, annak Ny-i oldalán, már nem terjedt ki a korabeli 17 BARKÓCZI L.—SALAMON Á. Remarks on th e 6th Century history of „Pannónia" AAH. 23. 1971. 139—153. A temető publikálása u.ott 20. 1968. 275—311. 18 A római katonai táborok praetoriumára emlékeztet. Az északi kapu belső (Ny-i) oldalánál állott a második sorban a principia épülete, melyet korábban bazilikának véltek. Régebben feltárták ugyan, de romjai konzerválva nincsenek. Eredetileg fogadó- és tanácskozási célokat szolgált. (Csák Árpád 4. sz. épülete).
