Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Erdélyi István: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története
Fenékpuszta antik nevéről és rendeltetéséről a legkülönbözőbb tudományos elméletek láttak napvilágot. Már BÉL Mátyás 1737-ben a romokat az ókori Mogentiana maradványainak vélte. Egy ideig a Mogentiana-val való azonosítás tartotta magát, de ennek helytelensége véglegesen bebizonyosodott. 12 Ujabb elképzelések szerint neve Quadriburgium lehetett/ 3 Funkcióját tekintve is eltérők a vélemények. Például császári magánbirtok központja, egyben refugium, de nem város. 1 ' 1 A refugium elmélete 1977— 79. óta teljesen megdőltnek látszik, mert kiderült, hogy még a DNy-i negyedben is nagy épületek rejlenek a föld alatt. Erre utal a talajellenállásmérések eredménye. Pontos korukat azonban csak az ásatások tisztázhatják. Problematikus az erőd építési és pusztulási periódusainak az időrendje. SÁGI Károly újabban úgy véli, hogy maga az erődítmény 337 körül épült. 355 és 379-ben a védművek és belső épületek tűz folytán elpusztultak. TÓTH Endre Ny-ról az első D-i bástya ásatásakor két, rómaikori égési réteget figyelt meg. SÁGI Károly azt is kifejtette, hogy az erőd 455-ben teljesen elpusztult, ezzel a római jellege is megszűnt, rövidesen (456) az erődítményt azonban kijavították. 15 Az erődön kívül is voltak épületek. Rómaikori épület lehet Fenék falu egykori templomának romjai alatt, és rómaikori villaépület alapozása rejtőzik a földben a sármelléki út É-i oldalánál, az erődtől D-re. Germán (gót) fagerendaházat a D-i kapu külső oldalánál is találtak. 4—5. századi földbeásotl házak a D-i fal külső oldalánál 1980-ban kerültek elő MÜLLER Róbert vezetése mellett. Az erőd egyes épületeit a korai középkorban is használták. így a 6. századtól egészen a 9. századig bezárólag működött a bazilika Sági Károly véleménye szerint. iC Laktak a tornyok egész sorában, talán egészen a 12. századig. Középkori, földbeásott házak az erődbelső K-i részén kerültek elő 1978—80 között az Árpád-korból. A 10. századtól azonban temetkezéseket még nem ismerünk. 12 KUZSINSZKY B. A Balaton környékének archaeológiája. Bp. 1920. 50. u.itt ld. az adatokat a romok sorsáról is. Az ókori Valcum-mal történő azonosítás A. Domasewsky véleménye: Die Beneficiarposten und die römische Strassennetze. Westdeutsche Zeitschrift 21. 1902. 182. I:i SIMONYI D. szerint Quartinah a volt: Fenékvár ókori neve. Ant. Tan. 9. 1962. 13— 30. Ezt SÁGI K. cáfolja: MRT 1. Bp. 1966. 83., ld. még újabban SOPRONI S. Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Bp. 1978. 176., ERDÉLYI I.—SÁGI K. i. m. 1978/79. 151. old. (Sági K. szövegrésze) szereplő, Bél M.-nak tulajdonított Valcum-azonosítás téves. ''MÓCSY A. Pannónia a késői császárkorban. Bp. 1975. 141—142., SÁGI K. Das Problem der pannonischen Romanisation im Spiegel der völkerwanderungszeitlichen Geschichte von Fenékpuszta. 15 V. ö. MATOLCSI J. Acta Antiqua. 1970. Állattani következtetés Fenékpuszta V. századi pusztulások közelebbi időpontjára. Arch. Ért. 101. 102—111. Sági Károly egyébként feltételezi, hogy közvetlenül e pusztulás előtt Avitus császár hadserege foglalta volna vissza az erődöt és létesített többek között hadseregellátó sütőkemencecsoportot. 10 SÁGI K. Die Zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. Acta Antiqua IX. 3—4. Bp. 1961. 397—458.
