Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Erdélyi István: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története
Aladár 1943. évi feltárásai képeznek, amelyeket az úgynevezett Pusztatemplom, azaz Fenék elpusztult falu egykori templomának a helyén végzett. Ennek dokumentációját azonban nem ismerjük. 1949-ben FEHÉR Géza. a MNM egyik vezető régésze készített tervezetet az ásatások folytatására, a KOVRIG Ilona vezette megelőző terepbejárás nyomán, 5 jóllehet az ókeresztény bazilika (az erődön, belül, az ENY-i részen) hitelesítő ásatására már 1947-ben sor került. Még abban az évben meg is kezdődtek kisebb ásatások RADNÓTI Aladár és BARKÓCZI László vezetésével, amelyek a következő évben is folytatódtak az erőd területén, egészen 1953-ig bezárólag. Az intenzív és nagykiterjedésű feltárások végül csak 1951-ben kezdődtek meg. A feltáró munkaközösség irányítója RADNÓTI Aladár volt. A D-i kapu közvetlen közelében a nagykiterjedésű temető legfiatalabb részét (pontosabban annak centrumát) sikerült 1951—52-ben megtalálni és feltárni, amit jóval később teljes egészében publikáltak is a szakirodalomban. 0 Ez a temetőrész mint az 1977—79-ben kiderült, főleg K-i irányba terjed ki. 1953-ban, a RADNÓTI Aladár vezette feltárási ciklus lezárult. 7 1959-től kezdve SÁGI Károly, a Balatoni Múzeum igazgatója vezetése alatt folytak tovább a tervszerű feltárások és a leletmentések, egészen 1975-ig bezárólag. 1976-ban Fenékpuszta a magyar—szovjet régészeti együttműködés terepmunkálatainak egyik színhelye lett, a kutatásokat a helyi szakemberek bevonásával folytattuk tovább, a MTA és egy ideig Veszprém megye Tanácsa (1976—77) anyagi támogatásával. 8 1980-ban az első (ötéves) kutatási periódus a magyar—szovjet régészeti feltárások keretében lezárult. 9 Az ásatások folytatását 1983-tól végeztük. Megkezdődött az összefoglaló, publikáló jellegű feldolgozások megírása. Különösen nagy feladatot jelent az 1959 óta fetárt több száz sír embertani feldolgozása. SÁGI Károly időközben elkészítette a rómaikori településre vonatkozó összefoglaló kéziratát. 10 5 MNM Adattár. 32. K. I. ,J SÓS Á. Das frühmittelalterliches Gräberfeld von Keszthely—Fenékpuszta. AAH. 11. 1961. 247—305. Ld. még SZŐKE B. M. Zalavár. Zalai Gyűjtemény 6. Zalaegerszeg, 1976. 86. és 88. 7 RADNÓTI A. Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban c. előadásának szövege is megjelent, ez az egyetlen rövid áttekintés az általa vezetett feltárások eredményeiről: MTA II. OK. 5. 1954. Igen sok értékes hozzászólás szövegét is közölték ugyanott, Nagy Tibor, Barkóczi László, Sági Károly stb. részéről. Ld. még u. ő.: Leletmentő ásatások az 1952. évben. Arch. Ért. 81. 1954. 69—82; SÁGI K. La colonie romaine de Fenékpuszta et la zone intérieure des forteresses. AAH 1. 1950. 87—90. 8 ERDÉLYI I. Magyar és szovjet régészek ásatása Keszthely—Fenékpusztán. Magyar Tudomány. 1977. 307—309. (Az ásatási munkahelyeket jelző számozott alaprajzzal). 9 Ld. SÁRVÁRI M. Fenékpuszta: évezredek tanúja. Delta 4. 1977. 20—22.; TÖTH E. Rézkori leleteket tártak fel Fenékpusztán. Magyar Nemzet, 1979. aug. 7., u. ő. Csiszolt kőkor Fenékpusztán, uo. 1976. júl. 29.; GÁLDONYI B. Történelmi leltár Fenékpusztán. Napló. Veszprém, 1976. júl. 4. XXXII. 157. 5. Tudományos jelentések a Régészeti Füzetek 30—33. számaiban láttak napvilágot, (rotaprint). !0 Kiadás előtt az Akadémiai Kiadónál.
