Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Ottományi Katalin: Későrómai besimított kerámia Nagykanizsán
agyag—fa szerkezetű házának anyagában már a besimított kerámia a leggyakoribb, akárcsak a legfelső, 5. századi agyagba rakott kőfalas épületeknél.' 57 A ságvári és heténypusztai anyagot is hasonló időszakra tehetjük a stratigráfia alapján. Ságváron a parancsnoki lakás nagytermében világosan el lehet különíteni az első és a második periódust. A második periódus 374 után kezdődik és csak ennek az anyagában található, besimított kerámia. 38 Egy ugyancsak második periódushoz tartozó szemétgödör is tartalmaz ilyen töredékeket, valamint a déli erődkapu torony belsejének égési rétegében is előfordul, ami ugyancsak a 374-es pusztulással áll kapcsolatban. Heténypusztán az erőd második periódusának végét jelző égésrétegből került elő besimított kerámia. Ezt a pusztulást egy 380-al záródó elrejtett éremlelet keltezi. Az erőd további életére utaló leletanyag pl. a külső északi falnál egy szemétgödör, amelyben főleg egész, felületükön simított töredékek fordulnak elő. Soproni Sándor kutatásai szerint valószínűleg ide helyezhető, az a Iovia, melynek püspökét, Amantiust a 380-ban telepített barbár népesség térítésére küldték ki. 3 " A tokodi és nagytétényi tábor anyagában is 380 utáni rétegből való a besimított kerámia, sőt Nagytétényben a római szintet átvágó ..hunkori" lakóházból is ismerünk ilyen töredékeket. 38 Klosterneuburgban a legfelső humuszrétegből került elő besimított kerámia. A legkésőbbi pénz innen Honoriustól való (395— 408), ami az 5. század eleji használatot is bizonyítja/ 10 A telepek és erődök e rétegtani adatai alapján'* 2 a kerámia 380 körüli feltűnését biztosra vehetnénk, viszont barbárok nyomait, akik e kerámiát elterjeszthették volna, nem tudjuk mindenütt kimutatni. Kb. fele-fele arányban találunk besimított kerámia mellett barbár jellegű leleteket, pl. aláhajtottlábú vagy cikáda fibulát. Biztosan barbár népességet csak a későrómai szint fölé épült cölöpházak jelentenek pl. Sopron stb.. de ez sem mindenütt a 380-as foederati jelenlétre utal. így pl. Visegrád—Sibrik dombon, Verőcén is quád jellegű kerámiát találunk az ilyen jellegű építményekben/' 3 A 4. század végi 5. század eleji temetők vizsgálata során Salamon Ä. és Barkóczi L. ugyancsak megállapították, hogy a 380-ban betelepített foederati csoporthoz köthető a besimított kerámia feltűnése. Egy-egy általuk barbárnak tartott tárgy részletes vizsgálata azonban kérdésessé teszi ezt a megállapítást. Vi Ilyen a polyeder végződésű fülbevaló, melynek eredete, hasonló végződésű, római bronz és ezüst tükre visszavezethető, és a 4. század utolsó negyedében a római népességnél már általánosan használt ékszer pl. Lauricaum. Besimított kerámáival egy temetőből elég sok helyen került elő (Dunaújváros, Csákvár, 37. Rég. Füz. 1 23 (1970) 33—34., Rég. Füz. 1/24 (1971) 51—52. 38. Tóth, E. : A későrómai belsőpannoniai erődök kérdéséhez, Somogyi Közi. 2 (1975) 183—189. 39. Soproni, S.: Előzetes jelentés az alsóhetényi későrómai erőd feltárásáról, Somogyi Közi. 2 (1975) 179—.; Egger, R. : Römische Antike und frühes Christentum I. (19) 60. 40. Fülep. F.: A nagytétényi római tábor, Bp. Műemlékei II., Budapest 1962, 643— 652.; Rég. Füz. 9 (1958) 22.; Mócsy, A.: Die spätrömische Festung und das Gräberfe'd von Tokod, Budapest 1981., 46., Mo. Rég. Top. 5 (1979) 343—344. 42. A többi telep és tábor adatait ld. Ottományi 1982 Lelőhelykatalógus. 43. Soproni S. : Doktori Értekezés 1980. 44. Bóna—Vágó 1976, 196—206.
