Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Ottományi Katalin: Későrómai besimított kerámia Nagykanizsán
is. 25 Ugyanakkor a Csenyahov kultúra kerámiáján is feltűnik és Alföldi A. is hoz Volga vidéki párhuzamokat. 2 '' A vonalakkal kitöltött, vagy üresen álló háromszög többféle változatban is megtalálható a későrómai besimított motívumok között. Ennek egyik változatát láthatjuk a nagykanizsai 14. számú töredéken. Analógiákat a leányfalui és püismaróti műhelyben egyaránt találhatunk. 2 ' A minta már a kelta kerámiában is megvan és a koracsászárkorban is továbbél, bár nem besimított formában. 28 A 10. számú töredék ívalakú besimított mintája egyedi motívumot tükröz. Hasonló besimított töredéket nem ismerünk. Ilyen, a fazekas fantáziáját tükröző egyedi minták minden fazekasműhelynél megfigyelhetők pl. Carnuntum, Pilismarót. 29 Az anyag formai összetételének, díszítőmotívumainak és készítési technikájának vizsgálata után nézzük meg vajon helyben állították elő itt a besimított kerámiát, vagy pedig importként hozták be valami nagyobb műhely áruját. Helybeli műhely létezésére konkrét adatunk nincs, viszont több közvetett bizonyítékkal támaszthatjuk alá létezését. Először is a töredékek mind ugyanabból az anyagból készültek, törésfelületük egyaránt vöröses-szürke, és a világosabb, illetve sötétebb besimítás nem annyira különböző műhelyre, mint inkább időrendi különbségre utal. Ezt a besimított kerámián belüli belső periodizációt más telepek anyaga is valószínűsíti. Így pl. Rusovcén J. Dekan megállapítása szerint a későrómai zöldmázas edényekkel együtt finom, világosszürke besimított töredékek jönnek elő, a római pusztulási szint felett viszont már egy sötétebb színű, feketén besimított kerámiát találunk. 30 A morvaországi besimított anyagot vizsgálva Tejrál is hasonló következtetésekre jutott, 31 Ugyanez a jelenség a már említett murgai korsóforma fejlődésében is megfigyelhető. Látjuk tehát, hogy a világosabb és sötétebb színű besimított kerámia lehet ugyanannak az egy műhelynek, különböző időben gyártott terméke. A helybeli előállításra utaló másik bizonyíték lehet az egyedi motívumok feltűnése. Ez minden fazekasműhelyre jellemző és minden nagyobb pannóniai besimított kerámiát tartalmazó anyagban található. Nemcsak ott, ahol biztos műhelyről van tudomásunk (Carnutum, Pilismarót), hanem más helyeken is, pl. Tác, Sopron. 32 Pannoniában a besimított kerámia gyártása egyébként sem köthető két—három nagyobb műhelyhez, hanem minden olyan te25. Bónis 1942, 11. 26. Alföldi 1932, 53. XXXI/4, t. 106. jegyzet,; Fedorov, G. B.; Malájessztkij Mogilnyik, MIA 82 (1960) 281. 26/4. kép. 27. Soproni 1978, 47,9. t. 28. Márton, L. : A korai La Téne kultúra Magyarországon, AH XI (1933) 46—50. 18. a—b kép.; Bónis 1942, 11., Bónis 1969, 15. típus, 181—182., Lamiova, M.— Schmiedlova: Römerzeitliche Siedlungskeramik in der Südostslowakei, Slov. Arch. XVII'2. (1969) 466—471. 38. kép. 29. Grünewald 1979, 86—89. t.; Ottományi 1982, XXIV. t. 30. Pusztai 1966, 111. 31. Tejral 1972, 77—139. 32. Tác — Fitz, J.: Gorsium Székesfehérvár 1970, 49. kép.; Sopron Fabricius Ház. közöletlen anyag.
