Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Gabler Dénes: Terra sigillata chiara tálak Nagykanizsáról

áru már a II. században is gyakori,

30 akkor az eddig ismert leletek közül csak egy carnuntumi

31 és esetleg egy poetovioi

32 táltöredék tartható a miénkkel nagyjából egykorúnak; a többi — néhány kivételtől eltekintve — későbbi gyártmány. Ez azt jelenti tehát, hogy a nyugati kereskedelem útvonalából kieső, ugyanakkor a Balkán felé nyitott Sirmiumot kivéve, az észak-afrikai áru pannóniai megjelenésének kezdete a III. sz. második felére, ill. a IV. sz. elejére tehető. A terra sigillata chiara nem véletlenül tűnt fel ebben az időpontban; mindaddig ugyanis, amíg a galliai—germániai sigillatatípusok uralták a piacokat, nem is találhatott utat a rajnai és a dunai tartományokba. Mihelyt azonban a 260-as éveket követő megrázkódtatások, a műhelyek pusztulása és a velük összefüggő gazdasági nehézségek miatt a nyugati provinciák kerámiaipari centrumai felhagytak a munkaigényes reliefdíszű edények gyártásával, a velük rokon vörösbevonatú áru — ha csekély számban is — behatolt az Alpoktól északra fekvő területekre és a Duna völgyébe. Pannoniához hasonlóan Raetiába is (Schaan, Chur,

33 Vicosoprano,

3

'

1 Moosberg

:1:

') a késői, IV. századi változatok jutottak el, sőt a Rajnavidéken is elsősorban a későrómai típusok tűnnek fel.

36 Az észak-afrikai műhelyek intenzívebb IV. sz.-i exportja regisztrálható Britanniában,

37 ahol már a II. századi észak-afrikai kerámia is megtalálható. A IV. század második felében érkeznek az első szállítmányok a Duna völgyének keleti területeire, ill. a Pontus vidékre (ún. későrómai B áru)

38 30. M. Parovic—Pesikan: Excavations of a Late Roman Villa at Sirmium. Sirmium 3 (1973) 23. 31. Grünewald Taf. 11, 1. 32. Í. Curk: Contribution de l'étude de la céramique romaine à connaisance de l'histoire économique des nos lieux. Arn. Vestnik 20 (1969) 130. 33. Ettlinger 242—249; E. Ettlinger: Nordafrikanische Sigillata in Chur. Ur-Schweiz 27 (1963) 29—33; D. Beck—

H.—J. Kellner—

K. Gerhardt: Die Höhensiedlung „Auf Krüppel" ob Schaan. Jb. des Hist. Vereins für das Fürstentum Liechtenstein 64 (1965) 88. 34. R. Fellmann: Die Grabungen auf dem Crep de Caslac bei Vicosoprano. JbSGUF 58 (1974—1975) 124. 35. Ettlinger 245; D. Beck—H.—J. Kellner—K. Gerhardt op. cit 88; E. Ettlinger: Nachweise zur Verbreitungskarte von W. Hübener Jb Ges. Pro Vindonissa 1968. Brugg 1969, 16, 26; A lorenzbergi lelethez id. G. Pohl: Die Kleinfunde der mittleren und späteren Kaiserzeit in: J. Werner: Der Lorenzberg bei Epfach. Müncher Beiträge zur Vor-und Frühgeschichte 8 (1969) 153—163, 165. Pecsételt „Mittelmeersigillatához" Id. I. Moosdorf

—Ottinger: Der Goldberg bei Türkheim. MBV. 24. München 1981, 93. (Tóth E. szíves információja) 36. L. Bakker op. cit. 623—624. 37. Bird 272. 38. E. Popescu: Ceramica romána tîrzie cu decor stampilat descoperita la Histria. SCIV 16 (1965) 722; Gh.Papuc: Ceramicä romána tîrzie eu dedós §tampilat des coperitá la edificul Roman cu mozaic din Tomis. Pontica 6 (1973) 153—192; M. Munteanu—Gh. Papuc: La céramique romaine tardive a décor estampe découverte a Tomis. Pontica 9 (1976) 154; A. Mincev: Spätantike Importkeramik in Museum von Varna. Izvestija na Narodnija Muzej Varna 12 (XXVIII) Varna 1976. 122; K. Majewski—

S. Kolkówna—

M. LubansKa—S. Pamicki—Pudelko—L. Press —

B. Rutkowski: Nova© 1961. Compte rendu préliminaire des fouilles menées par l'expédition archéol de l'Université de Varsovie. Archaeologia 13 (1962) 115 —117.